Címke: gazdaságfejlesztés

Beküldve:

A seprűkötés technikája – a cirok visszahajtásáig

Előző írásunkban a SZALAKÓTA program háziiparossági témájú cikkcsoportja keretében a cirokseprű-készítői tevékenységet jártuk körül; most magának a munkafolyamatnak a leírásával folytatjuk. Bár a seprűkötő készülék itt-ott már kis műhelyekben is motorizált, cikkünk a folyamatot a mechanikus gép kezelését érzékeltetve mutatja be.

A beáztatott cirok válogatásáról már volt szó; három elkülönített adagot érdemes elhelyezni a seprűkötő szerszámgép közelében, közülük a viszonylag legszebbet egyelőre tartalékolni.  E három köteg (a seprűkötés során vegyítgetve) összesen hét kisebb köteggé tagolódik végtére. Egy szál seprű körülbelül félórás elkészítésekor összesen bő egy kilogrammnyi cirokkal lesz dolgunk.

A még kopasz seprűnyelet becsúsztatjuk a szerkezet csövébe, pontosabban a csőben meghúzódó kisebb csőbe, és rögzítjük a rászorítóval, amely fölülről a csőbe ér.  Jól meg kell húzni a rászorítót: a nyél a továbbiakban nem fordulhat el.  A csőből kiálló, nem rövid nyél-rész végétől 30-40 cm-re beverjük a kis kezdőszöget. Ez a következőkben megfogja azt a drótszálat, amelyet a dróttartó-drótemelő alkatrész egyik vájata felől tekerünk a nyélre, ugyanakkor a nyél tetejére fektetett, hozzáfogott cirokkötegre. A köteg „szakáll”-része bőven a nyélvégen túl ér, szálai ugyanakkor a két sor drót feszítése miatt szétállnak, míg a drótgyűrű másik oldalán a szár-részek állnak szét (a cirok „nyírja”). A látvány most egy óriási szalma-csokornyakkendőhöz hasonlít. A drótot úgy tudjuk igen szorosan tekerni, hogy egy fogantyús kereket hajtunk, miközben az állvány túloldalán is fogja a huzalt alul egy fixálható-kiengedhető tekerő. A köztesen pozicionált drótemelő az állvány peremén, a csővel párhuzamosan helyezkedik el, csak kicsit idébb (a hajtókerék pedig a cső körül forog).

A cirokkötegre a nyélvégi oldalon zsinegkötést helyezünk el, majd adjusztáljuk a szálak együttesét. A végük összefogott állapotban körülbelül egy síkba kell essen (különben újra kell kezdeni a drótozást), a túl kiálló szálak lecsípendők.

Az első köteg mellé –  amely a seprűfejben utóbb majd elbújik – előbb az egyik majd a másik oldalon drótozunk fel kötegeket, újfent két sor huzallal, de most hosszabb, laposfejű szegek bekalapálásával; ezek a kötegek a „vállak”. Az eljárás a kötözés, egyengetés mellett most már a kötegek fakalapácsos ütögetését is megkívánja. A drót másik oldalán viszont a szálak szétállása ekkorra már szinte tölcsért mintáz.

Legközelebbi írásunkban a seprőkötés központi fázisáról – a cirok-visszahajtásról – és a további teendőkről nyújtunk képet.

A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen vagy jelképes áron a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.

A programhoz elsősorban a következő területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye). De természetesen lehetőség van Magyarország más területéről is jelentkezni.

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

A SZALAKÓTA program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
infoblokk_also_ESZA_EU

Beküldve:

A seprűkötő munkája

A VELARI Nonprofit Kft. „Termelési és értékesítési hálózat fejlesztése” GINOP-5.1.3.-16-2017-00119 számú támogatást elnyert pályázatából megvalósuló, termékkészítők felkarolását célzó SZALAKÓTA Programja keretében az olvasók régi kézműipari tevékenységekbe nyerhetnek betekintést cikksorozat keretében, felelevenítve a tevékenységek szellemi minőségét. A cikksorozat első írása a cirokseprű készítéséről szól.

Takarításnál a kézműves cirokseprűnek ma is megvannak az előnyei a hasonló fazonú műszálas seprűhöz, illetve a gyári kibocsátású, ugyancsak géppel nyírott végű cirokseprűhöz képest. Például a nem túl egyenetlen, de kicsit „borzas” cirok-seprűvég az, ami a legjobban fog, de a seprű optimális tömöttsége is kézműves úton biztosítható a leginkább. A kézműves kerüli továbbá a cirokszálak szivacsos szárrészének tömítő használatát – azt a hibát, amitől a vizet kapott áruházi seprűk rothadásnak indulnak. Ezek a különbségek azonban már keveset számítanak a piacon: jóval kevesebb seprűvásárlót érdekelnek, mint még negyven éve. Egyáltalán, a seprű szerepe is szűkült a háztartásokban – nem mindenütt kell sufnipadlót és talajt takarítani –, aztán meg a legkényelmesebb beszerzésű seprűk ár szerinti minőségének sztenderd volta is számít az elvileg kitűnőbb, de esetenként kérdésesebb minőségű kézműves seprűkkel szemben. A ma is eladásra dolgozó seprűkötők majd mindegyike az apjától tanulta a mesterséget, felszerelését is attól örökölte, ám alig van köztük, akitől a fia eltanulta volna ugyanazt.

A 19. században kiötlött, ma is használatos seprűkötő gép (állványos mechanika) mellett kötegszorítás végett egy másik egyszerű gép is szükséges a házi seprűiparossághoz. Ha az utóbbi szerkezet egy nagysatu (földön nyugvó, magasra érő, függőleges lapokkal álló alkalmatosság), akkor a munkafolyamat második fele valamelyest kényelmesebb lesz, de valójában a kellő szolgálatot megteszi egy könnyen mozgatható kéziprés is. Ezeken kívül – a nyersanyagot nem számítva – egy tekercs drót, egy (nem feltétlenül egész) tekercs zsineg, szögek, pár fogó és pár kalapács, nyesővas, olló, fémfésű, valamint zsákvarrótű kell kéznél legyen. Zsinegnek ma a gyári bálakötöző tekercsek a legmegfelelőbbek. Szög nem sok kerül használatba: két kékfejű kétcentis (indításhoz és lezáráshoz) meg négy bognárfejű négycentis (az úgynevezett váll-kötegek rögzítéséhez). A bognárfejű (laposfejű) szögek nem fognak látszani, eltűnnek majd a seprű fanyelében. A kötegek időnkénti tömörítő veréséhez fakalapács kívánatos.

Van, aki a seprű rúdját is maga méretezi és esztergálja, és van, aki csináltatja – lehetőleg repedéstelen keményfából, hisz a seprű is kemény feszegetésekkel készül. A cirokkal általában több gond akad. Olyan perjeanyagról van szó, amelynek a kölessel rokon gabona- (éti perje-) változatai nálunk csak a két világháború közt jelentek meg –  főleg takarmányozási és cukor-kinyerési céllal, de cirokmagból akár vodka is erjeszthető –, és azóta sem vált sokkal kiterjedtebbé a termesztésük, a seprűcirkot viszont már régtől ismerjük, bizonyos rossz tapasztalatokat is ideértve. Seprűcirok az otthoni kertben is nevelhető, kukorica módjára; a kérdés csak a minősége. Erőteljes talajt igényel, akkor lesz nagyobb méretű, dúsabb a virágboga, az úgynevezett szakáll – ennek kévéivel dolgozik a seprűkötő. Ősz elején, amikor a beérő cirok magja már nem puha, végbemehet a cirokföldeken is a betakarítás.  A „szakáll” könnyen elferdül szárításkor, méghozzá végzetesen. A seprűkötő szempontjából az a legjobb, ha első szárításnál a levágott egész kévén rajtahagyva (úgy kitéve, igazgatva) nyer tartós alakot a „szakáll”, amelyet később már csak 20-25 centis szárrésszel szállítanak, és amelyet e szárrésszel együtt a hajtogatás végett aztán neki megint csak be kell majd (forrón) áztatnia, különben eltörik az anyag. Előtte nem ritkán ráakad elvetendő, rothatag szálakra. A teknőben ideiglenesen zöldesre változott cirokszálak legjobb esetben is különböznek: a jó szálakból is válogatható kevésbé szép és szebb köteg.  A kevésbé szépek belülre kerülnek a seprűfejben, a szebbekből a külső takaróréteg alakítandó ki.

A seprűkötés műhelybeli menetét a hamarosan megjelenő következő írásunk taglalja.

A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen vagy jelképes áron a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.

A programhoz a következő területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye). De természetesen lehetőség van Magyarország más területéről is jelentkezni.

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

A SZALAKÓTA program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

(X)
infoblokk_also_ESZA_EU

Beküldve:

Átadta Tatán új üzemcsarnokát a MooWa Assembling Kft.

A számítástechnikai kábelek és csatlakozók összeszerelésével foglalkozó német tulajdonú MooWa Assembling Kft. csütörtökön átadta a Tatai Ipari Parkban épített 3200 négyzetméteres üzemcsarnokát.

MooWaa Csarnok Tata
A számítástechnikai kábelek és csatlakozóik összeszerelésével foglalkozó német tulajdonú MooWa Assembling Kft. újonnan átadott gyártócsarnoka a Tatai Ipari Parkban 2018. január 25-én. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Werner Moosbauer, a cég magyarországi ügyvezetője elmondta, a zöldmezős beruházással épített gyártócsarnokra saját forrásból 620 millió forintot fordítottak és 100 millió forintos beruházással napenergiát hasznosító rendszert építenek ki. A Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében ismertette, hogy Magyarországon 3000 német tulajdonú vállalkozás működik, amelyek összesen 200 ezer embernek adnak munkát.

Pana Petra tájékoztatása szerint a minisztérium befektetési ügynöksége segítségével 2016-ban 71 új vállalkozás települt az országba, 2017-ben pedig munkájuk eredményeként 96 beruházással 3,5 milliárd eurónyi működő tőke érkezett ide. A MooWa Assembling Kft. 2011 januárjában kezdte meg működését Tatán, tevékenységének bővülése tette szükségessé új telephely felépítését. A foglalkoztatottak létszáma 2017-re 125-re bővült, a teljes kapacitás elérésekor 200 embernek adnak munkát.

Michl József polgármester (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy a vállalatot az önkormányzat a tatai kistérség családbarát vállalatának díjával ismerte el, mert a munkatársak nagy része az általuk megválasztott, rugalmas munkaidőben dolgozhat. A MooWa Assembling Kft. értékesítésének nettó árbevétele 2016-ban 425,3 millió forint volt, 2017-ben várhatóan 850 millió forint lesz. A társaság adózott eredménye 2016-ban 49,5 millió forint volt, míg a 2017-ben elérheti a 100 millió forintot.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Tatabánya 5,641 milliárd forintot kap közösségi közlekedésre

A tatabányai önkormányzat 5,641 milliárd forintot kap a közösségi közlekedés színvonalának és hatékonyságának javítására – derül ki a Magyar Közlönyben hétfőn megjelent kormányhatározatból.

A kormány egyetért a helyi autóbusz-hálózat átalakításával, a zéró emissziós- és környezetbarát autóbuszok beszerzésével, autóbuszsávok kialakításával, a forgalomirányítás átszervezésével és az utastájékoztató rendszer kialakításával. A Modern Városok Program Bizottság jóváhagyó döntése esetén az ennek megvalósításához 2017-ben szükséges legfeljebb 5,641 milliárd forintot a Miniszterelnökség fejezetben a Modern Városok Program jogcímcsoporton rendelkezésre álló előirányzatból biztosítják Tatabánya önkormányzata számára.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Tatabánya-Esztergom járműipari térséget fejlesztő társaság alakult Esztergomban

Esztergomban megalakult szerdán a Tatabánya-Esztergom Kiemelt Járműipari Térség és Fejlődési Zóna Nonprofit Kft., a társaság alapítói Esztergom és Tatabánya önkormányzata, az Edutus Főiskola, a megyei önkormányzat, valamint a megyei kereskedelmi és iparkamara.

Völner Pál (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a kormány határozatban jelölte ki a Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari övezetet és olyan beruházásokkal is támogatja a térség erősödését, mint például Esztergom összekötése az M1-es autópályával. A képviselő hozzátette, a fejlesztő társaság indulhat a hamarosan megjelenő GINOP pályázatokon és az alapítók közötti együttműködés segíthet megőrizni Komárom-Esztergom megye versenyelőnyét. Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP), Tatabánya polgármestere szólt arról, hogy a megyeszékhely a Modern városok programban a gazdaság fejlesztését jelölte meg legfőbb célként, melybe beletartozik a műszaki felsőoktatás létrehozása, a szakképzés fejlesztése és egy olyan automatizálási központot kialakítása Tatabányán, mely az autóipari beszállítók mellett más iparágakat is kiszolgálhat.

Szerencsés László, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke elmondta, Komárom-Esztergom megye 2016-ban az országos rangsorban második helyen állt az egy lakosra jutó beruházási értéket tekintve. A gazdasági teljesítmény felét az autóipar adta, a megye ötven legnagyobb árbevételű vállalatából 15 az autóiparban tevékenykedik, a lista élén az esztergomi Suzuki áll. “A szervezet a térség gazdaságfejlesztésének katalizátora kíván lenni, elősegíti új vállalatok letelepedését, valamint támogatja a megyei autóipari és beszállító cégek fejlesztési törekvéseit, illetve a térség kisvállalkozóit bekapcsolja a nagyvállalati termelési láncolatokba” – mondta a kamara elnöke. Hozzátette, hogy a szervezet céljai között szerepel a járműiparhoz és a mechatronikához kapcsolódó felsőoktatás és a duális képzés fejlesztése.

Romanek Etelka (Fidesz-KDNP), Esztergom polgármestere Komárom-Esztergom megye számára “jelentős gazdaságpolitikai tőké”-nek nevezte az együttműködést, és elmondta, hogy a partnerek szövetsége a felvidéki magyar közösség jelentős részét is erősíti.

Forrás: MTI

Beküldve:

Tata önkormányzata 146 millió forinttal támogatja a város ipari parkját

A tatai önkormányzat bruttó 146 millió forinttal támogatja a város ipari parkját működtető és fejlesztő vállalkozást – közölte az MTI-vel a polgármester. Michl József (Fidesz-KDNP) elmondta, az összeget a Barina Kft. az ipari park úthálózatának bővítésére, egy elektromos távvezeték kiváltására, valamint az ipari park központi vízelvezetőjének új nyomvonalra helyezéshez használja fel.

Fekete Gyula, a parkot üzemeltető társaság ügyvezetője az MTI-nek elmondta, az ipari park területe 130 hektár, amely közvetlenül az M1-es autópálya tatai csomópontja mellett található. Az önkormányzati támogatással megvalósuló beruházások lényegesen növelik a park közművel ellátott területét. A tatai ipari park vállalatai 2017-ben már ezernél több ember számára biztosítanak munkát. A legjelentősebb társaság a gépjármű karosszériaelemeket készítő német Gedia, az acélcsöveket és autóalkatrészeket gyártó szlovák Tomm-Ferr, valamint az autórugókat és stabilizátorokat előállító japán NHK Spring. A szlovák és a japán vállalat üzemeinek további bővítését tervezi.

A kecskeméti Gallfood Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft. 2015 végén vásárolt négyhektáros területet. A telephelyen vágó és húsfeldolgozó üzemet valamint hűtőházat terveznek. Az ötmilliárd forintos beruházás megközelítőleg 350 embernek biztosít majd munkát. A korábban elvégzett és aláírt szerződéssel támogatott beruházásokkal a Barina Kft. folyamatosan képes előkészített telephelyet kínálni a beruházóknak néhány ezer négyzetmétertől a tízhektáros területig – ismertette Fekete Gyula.

Forrás: MTI