Tatabánya-Esztergom járműipari térséget fejlesztő társaság alakult Esztergomban

Esztergomban megalakult szerdán a Tatabánya-Esztergom Kiemelt Járműipari Térség és Fejlődési Zóna Nonprofit Kft., a társaság alapítói Esztergom és Tatabánya önkormányzata, az Edutus Főiskola, a megyei önkormányzat, valamint a megyei kereskedelmi és iparkamara.

Völner Pál (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a kormány határozatban jelölte ki a Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari övezetet és olyan beruházásokkal is támogatja a térség erősödését, mint például Esztergom összekötése az M1-es autópályával. A képviselő hozzátette, a fejlesztő társaság indulhat a hamarosan megjelenő GINOP pályázatokon és az alapítók közötti együttműködés segíthet megőrizni Komárom-Esztergom megye versenyelőnyét. Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP), Tatabánya polgármestere szólt arról, hogy a megyeszékhely a Modern városok programban a gazdaság fejlesztését jelölte meg legfőbb célként, melybe beletartozik a műszaki felsőoktatás létrehozása, a szakképzés fejlesztése és egy olyan automatizálási központot kialakítása Tatabányán, mely az autóipari beszállítók mellett más iparágakat is kiszolgálhat.

Szerencsés László, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke elmondta, Komárom-Esztergom megye 2016-ban az országos rangsorban második helyen állt az egy lakosra jutó beruházási értéket tekintve. A gazdasági teljesítmény felét az autóipar adta, a megye ötven legnagyobb árbevételű vállalatából 15 az autóiparban tevékenykedik, a lista élén az esztergomi Suzuki áll. „A szervezet a térség gazdaságfejlesztésének katalizátora kíván lenni, elősegíti új vállalatok letelepedését, valamint támogatja a megyei autóipari és beszállító cégek fejlesztési törekvéseit, illetve a térség kisvállalkozóit bekapcsolja a nagyvállalati termelési láncolatokba” – mondta a kamara elnöke. Hozzátette, hogy a szervezet céljai között szerepel a járműiparhoz és a mechatronikához kapcsolódó felsőoktatás és a duális képzés fejlesztése.

Romanek Etelka (Fidesz-KDNP), Esztergom polgármestere Komárom-Esztergom megye számára „jelentős gazdaságpolitikai tőké”-nek nevezte az együttműködést, és elmondta, hogy a partnerek szövetsége a felvidéki magyar közösség jelentős részét is erősíti.

Forrás: MTI

Esztergomban és Tatabányán is egészségtelen a levegő minősége

Budapesten, Miskolcon, Sajószentpéteren és Nyíregyházán elrendelték hétfőn a szmogriadó tájékoztatási fokozatát a levegő romló minősége miatt.

Budapesten hétfő hajnalban rendelte el Tarlós István főpolgármester a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, mert a szálló por légszennyezettségi szintje a budapesti mérőállomásokon két egymást követő napon meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket. Miskolcon, Sajószentpéteren és Nyíregyházán hétfő délelőtt lépett életbe a füstködriadó tájékoztatási fokozata, mivel tovább romlott a levegő minősége és a szálló por koncentrációja átlépte a tájékoztatási küszöbértéket.

Az érintett városok polgármesterei egyebek mellett arra kérik a lakosságot, hogy lehetőleg ne használjanak személygépkocsikat, főleg dízelüzeműeket, utazzanak tömegközlekedési járművekkel, ne égessenek hulladékot, és ha lehetséges, mérsékeljék a szén-, fa- és olajtüzelésű fűtőberendezések használatát. A levegő szennyezettsége a késő délutáni, esti, éjjeli órákban a legmagasabb, ekkor kerüljék a szabadban tartózkodást, valamint a szellőztetést. Délelőtt és a kora délutáni órákban a levegő szennyezettsége alacsonyabb. A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny csoportjaira: gyermekek, időskorúak, krónikus betegek.

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát. Az OKK környezet-egészségügyi igazgatóságának térképén hétfőn a szálló por magas koncentrációja miatt Budapestet, Százhalombattát, Tökölt, Szegedet, Miskolcot és Sajószentpétert jelölték a veszélyes levegő minőséget jelző piros színnel.

Tájékoztatásuk szerint 12 településen – Mosonmagyaróváron, Győrben, Tatabányán, Székesfehérváron, Esztergomban, Vácon, Egerben, Szolnokon, Debrecenben, Kazincbarcikán, Hernádszurdokon, és Oszláron – az egészségtelen a levegő minősége. Emellett országszerte több települést a kifogásolt levegőminőséget jelző zöld színnel jelölték.

Forrás: MTI

Szent István-kori templomot tárnak fel Esztergomban

Szent István kori templommaradvány
Szent István-kori templom, Esztergom, MTI Fotó: Kovács Attila

Régészek dolgoznak a már ismert Szent István-kori templom alapjainak feltárásán az esztergomi vasútállomás töltése mellett 2016. november 22-én. Avasúti töltés monumentális falmaradványokat rejtett, az alapok 230 centméter mélységig húzódtak és 170 centiméter vastagok, amelyek egy kéttornyos, háromhajós épületet tartottak. A régészek jelenleg az államalapítás korában épült templom nyugati részét, a toronypárt tárják fel. Az egykori templomhajók és a szentély felett továbbra is vonatok járnak a síneken.

Forrás: MTI