EU-s forrásból újulhatnak meg a legrégebbi iskolák Dorogon

Dorogon felújítják a település két legrégebbi iskoláját, a százévesnél idősebb intézmények energetikai korszerűsítésére európai uniós forrásból 284 millió forintot fordíthat az önkormányzat – tájékoztatta az intézmények vezetője az MTI-t. Sitku Pál elmondta: a két érintett iskolában hétszáz gyerek tanulhat majd jobb körülmények között. Mindkét épületet kívülről szigetelik, kicserélik a két világháború között készült nyílászárókat, a földszintet akadálymentesítik, és napelemes rendszert telepítenek a tetőkre.

A Petőfi Sándor iskolában 2018 őszére fejeződik be a felújítás, a Zrínyi Ilona iskolában egy évvel később. Mindkét intézmény a Dorogi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Sportiskolai Általános Iskola tagiskolája. Az összevont szervezethez tartozik az Eötvös József iskola is, a három intézményben csaknem 1300 gyermek tanul. Sitku Pál hozzátette, hogy az önkormányzat által koordinált beruházásokkal párhuzamosan a fenntartó folyamatosan újítja fel az elavult mosdókat, két iskolában pedig korszerűsítik a sportpályák burkolatát.

Forrás: MTI

 

Bányászati múzeum lesz Dorogon

A városközpontban lévő, műemléki védettségű Reimann-altáró bejáratánál megkezdődött a bányászati múzeum építése Dorogon, 250 millió forintos uniós támogatás felhasználásával – tájékoztatta az MTI-t a polgármester kedden. Tittmann János (független) elmondta, az altáró alagútszerű bejárata mellett felépülő kiállítótérben, kétszintes térben terepasztalok, valamint makettek és modellek segítségével interaktív környezetben jelenik meg Dorog és a szénmedence bányászatának története.

A látványtér Magyarországon egyedülálló módon több rétegben mutatja be a várost, a település alatt húzódó bányajáratokat és a vasútvonalakat, a település térszerkezetének változásait. A kiállítótér mellett információs központot is kialakítanak, amely a környékbeli települések turisztikai látnivalóira hívja fel a figyelmet. A létesítmény megnyitóját 2019 májusában tartják. A Dorogi-medencében 230 éves múltra tekint vissza a bányászat. A Reimann-altárót 1915-ben kezdték kialakítani, és 1918-ban hozták felszínre az első csille szenet föld alatti vasút segítségével. Az altáró vasútvonalát már 1921-ben villamosították, a vágat hetven évig üzemelt.

Legnagyobb kiterjedése idején hossza meghaladta a 36 kilométert, a Dorog, Csolnok, Annavölgy, Sárisáp és Tokod településekhez tartozó bányákat kötötte össze. A második világháború idején a föld alatti járatok több ezer ember számára szolgáltak óvóhelyül.

Forrás: MTI