EU-s forrásból újulhatnak meg a legrégebbi iskolák Dorogon

Dorogon felújítják a település két legrégebbi iskoláját, a százévesnél idősebb intézmények energetikai korszerűsítésére európai uniós forrásból 284 millió forintot fordíthat az önkormányzat – tájékoztatta az intézmények vezetője az MTI-t. Sitku Pál elmondta: a két érintett iskolában hétszáz gyerek tanulhat majd jobb körülmények között. Mindkét épületet kívülről szigetelik, kicserélik a két világháború között készült nyílászárókat, a földszintet akadálymentesítik, és napelemes rendszert telepítenek a tetőkre.

A Petőfi Sándor iskolában 2018 őszére fejeződik be a felújítás, a Zrínyi Ilona iskolában egy évvel később. Mindkét intézmény a Dorogi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Sportiskolai Általános Iskola tagiskolája. Az összevont szervezethez tartozik az Eötvös József iskola is, a három intézményben csaknem 1300 gyermek tanul. Sitku Pál hozzátette, hogy az önkormányzat által koordinált beruházásokkal párhuzamosan a fenntartó folyamatosan újítja fel az elavult mosdókat, két iskolában pedig korszerűsítik a sportpályák burkolatát.

Forrás: MTI

 

Rákellenes világnap: február 4.

Mindenkinek van tennivalója a daganatos betegségek megelőzése érdekében…

Rákellenes világnap
Rákellenes világnap, február 4.

Be kell vinni a közbeszédbe a daganatos megbetegedések problémáját és felhívni a figyelmet arra, hogy mindenkinek van tennivalója a megelőzés terén – mondta az egészségügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

Ónodi-Szűcs Zoltán a rákellenes világnap alkalmából a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak) által rendezett szűrőnapon kiemelte, a betegség nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi probléma is.

Fontos, hogy az emberek rendszeresen vegyenek részt szűrővizsgálatokon, mert minél előbb felismerik a betegséget, annál nagyobb az esély a gyógyulásra – mondta, hozzátéve, hogy Magyarországon mindenfajta szűrés elérhető, sajnos azonban kevesen vesznek részt ezeken.     Közölte, a nők átszűrtsége emlő- és méhnyakrákra csak 30 százalék körüli, a következő hetekben azonban tíz új – emlőrákszűrésre is alkalmas – szűrőbusz áll majd munkába, amelyek segítségével a kis falvak lakó is lehetőséget kapnak a vizsgálatra. Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, a Ficsak alapítója elmondta, újbudai pedagógusoknak szervezték a szűrőnapot, mert úgy vélik, a tanároknak is példát kell mutatniuk a gyerekeknek a megelőzés terén.

Szeretnék felhívni a figyelmet a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságára, hiszen a daganatos betegségek gyógyíthatók, ha időben felismerik őket – fűzte hozzá.  Felidézte, tavaly együttműködési megállapodást írt alá több civil szervezet a rákellenes küzdelem érdekében, hiszen a kormány mellett a civil szférának is nagy szerepe lehet a megelőzésben. A szándéknyilatkozathoz idén még többen csatlakoznak, és vállalják, hogy kommunikációs csatornáikon keresztül terjesztik a szűrővizsgálatok és a prevenció fontosságát – tette hozzá.

A rákellenes küzdelem világnapja február 4., ugyanis a párizsi első rákellenes világkongresszus résztvevői 2000. február 4-én írták alá a kór elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot. A világnap többek között arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a rák elleni küzdelem nemcsak orvosi feladat, hanem a társadalom közös ügye is.

Forrás: MTI

Bányászati múzeum lesz Dorogon

A városközpontban lévő, műemléki védettségű Reimann-altáró bejáratánál megkezdődött a bányászati múzeum építése Dorogon, 250 millió forintos uniós támogatás felhasználásával – tájékoztatta az MTI-t a polgármester kedden. Tittmann János (független) elmondta, az altáró alagútszerű bejárata mellett felépülő kiállítótérben, kétszintes térben terepasztalok, valamint makettek és modellek segítségével interaktív környezetben jelenik meg Dorog és a szénmedence bányászatának története.

A látványtér Magyarországon egyedülálló módon több rétegben mutatja be a várost, a település alatt húzódó bányajáratokat és a vasútvonalakat, a település térszerkezetének változásait. A kiállítótér mellett információs központot is kialakítanak, amely a környékbeli települések turisztikai látnivalóira hívja fel a figyelmet. A létesítmény megnyitóját 2019 májusában tartják. A Dorogi-medencében 230 éves múltra tekint vissza a bányászat. A Reimann-altárót 1915-ben kezdték kialakítani, és 1918-ban hozták felszínre az első csille szenet föld alatti vasút segítségével. Az altáró vasútvonalát már 1921-ben villamosították, a vágat hetven évig üzemelt.

Legnagyobb kiterjedése idején hossza meghaladta a 36 kilométert, a Dorog, Csolnok, Annavölgy, Sárisáp és Tokod településekhez tartozó bányákat kötötte össze. A második világháború idején a föld alatti járatok több ezer ember számára szolgáltak óvóhelyül.

Forrás: MTI

 

Nyergesújfalun ismét vetítik az Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről című filmet

Országszerte 39 moziban ismét vetítik csütörtöktől a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről című filmet – közölték az alkotók az MTI-vel hétfőn.

A közlemény szerint Enyedi Ildikó filmjét már több mint 105 ezren látták. Az érdeklődésre tekintettel február 1-jétől, csaknem egy évvel a premier után számos budapesti és vidéki mozi tűzi ismét műsorra az alkotást. Látható lesz a Testről és lélekről a főváros mellett többek között Cegléden, Debrecenben, Dunaföldváron, Gödöllőn, Győrben, Miskolcon, Kaposváron, Nyergesújfalun, Szolnokon, Sopronban, Veszprémben, Szombathelyen és Zalaegerszegen is. Az elkövetkező hetekben várhatóan további 11 moziban is látható lesz a film, egyéb települések mellett Tapolcán, Kisújszálláson és Nagykanizsán is.

A Testről és lélekről tavaly a 67. Berlinalén mutatkozott be a közönség előtt, ahonnan az Arany Medvével, a fesztivál legfontosabb díjával távozott, és azóta is járja a világ filmfesztiváljait. A film operatőre, Herbai Máté tavaly ősszel a Camerimage nemzetközi filmoperatőr-fesztivál fődíját vehette át, a Testről és lélekről női főszereplője, Borbély Alexandra pedig elnyerte az Európai Filmdíjat. A filmet eddig 92 országba vették meg a filmforgalmazók.

A Testről és lélekről az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika (Konyec, Kaméleon, Pánik, Csak a szél, Csicska), Muhi András (Rengeteg, Dealer, Womb – Méh, Csak a szél), valamint Mesterházy Ernő (Konyec, Liliom ösvény) volt. A film Magyarországon a Mozinet forgalmazásában látható – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

Kultúrházak éjjel-nappal

Országszerte több száz helyszínen kínál programokat Helyben van a sokszínűség mottóval február 2. és 4. között a Kultúrházak éjjel-nappal programsorozat.

A csatlakozó magyarországi és határon túli művelődési intézmények száma várhatóan eléri majd a tavalyi rekordot, de a fő cél nem is ez, hanem a programkínálat minősége – mondta el az M1 aktuális csatorna pénteki adásában a programsorozat főszervezője. Gábor Klára hozzátette: ebben az évben a Helyben van a sokszínűség szlogennel a szervezők arra akarják ösztönözni a résztvevő intézményeket, hogy minél szélesebb programkínálattal készüljenek a hétvégére, ezzel ráirányítva a figyelmet a helyben lévő kulturális értékekre és a művelődési intézmények helyi társadalomban betöltött közösségépítő munkájára.

Lesz például “művházi ottalvós buli” Balatonkenesén, Székesfehérváron és Vokányban, és a családok évéhez kapcsolódva a sorozat szombati napján három kiválasztott művelődési házban úgynevezett fordított napot tartanak majd, melynek során a szülők is kipróbálhatják azokat a tevékenységeket, amelyekben a gyermekeik vesznek részt év közben – említett néhány programot a kínálatból.
Idén először három kiemelt helyszíne is lesz a rendezvénynek: február 2-án Budakeszin indul útjára a Kultúrházak éjjel-nappal, szombaton a nagyvárosok közül Székesfehérvár lesz a figyelem középpontjában, a kistelepülések közül pedig Hidasnémeti élvez kiemelt figyelmet február 4-én.

www.kulturhazak.hu honlapon ebben az évben is meghirdették a közművelődési intézményeknek szóló pályázatokat. Az #okosművház2018 innovációs kiírás a közművelődés hagyományteremtő és hagyományőrző szerepét erősítő módszereinek, formáinak, folyamatainak és jó gyakorlatainak bemutatására ad lehetőséget. A #mindentegylapra! közművelődési plakátpályázatra a szervezetek programjait, munkáját népszerűsítő plakátokat várják a szervezők, a #vanképedhozzánk? fotópályázatra pedig az intézmények mellett a közönség is pályázhat a programsorozat eseményein készült fotóival.

Kultúrházak éjjel-nappal Facebook-oldalán meghirdetett szelfiversenyre a látogatók a kedvenc művelődési házuk előtt készült fotóikkal nevezhetnek. A legtöbb tetszést kiváltó kép készítője 30 ezer forint értékű kulturális utalványt nyer, míg a legtöbb képen szereplő művelődési ház 100 ezer forintos, műszaki cikkek vásárlására jogosító utalványt kap.

Forrá: MTI

Átadta Tatán új üzemcsarnokát a MooWa Assembling Kft.

A számítástechnikai kábelek és csatlakozók összeszerelésével foglalkozó német tulajdonú MooWa Assembling Kft. csütörtökön átadta a Tatai Ipari Parkban épített 3200 négyzetméteres üzemcsarnokát.

MooWaa Csarnok Tata
A számítástechnikai kábelek és csatlakozóik összeszerelésével foglalkozó német tulajdonú MooWa Assembling Kft. újonnan átadott gyártócsarnoka a Tatai Ipari Parkban 2018. január 25-én. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Werner Moosbauer, a cég magyarországi ügyvezetője elmondta, a zöldmezős beruházással épített gyártócsarnokra saját forrásból 620 millió forintot fordítottak és 100 millió forintos beruházással napenergiát hasznosító rendszert építenek ki. A Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében ismertette, hogy Magyarországon 3000 német tulajdonú vállalkozás működik, amelyek összesen 200 ezer embernek adnak munkát.

Pana Petra tájékoztatása szerint a minisztérium befektetési ügynöksége segítségével 2016-ban 71 új vállalkozás települt az országba, 2017-ben pedig munkájuk eredményeként 96 beruházással 3,5 milliárd eurónyi működő tőke érkezett ide. A MooWa Assembling Kft. 2011 januárjában kezdte meg működését Tatán, tevékenységének bővülése tette szükségessé új telephely felépítését. A foglalkoztatottak létszáma 2017-re 125-re bővült, a teljes kapacitás elérésekor 200 embernek adnak munkát.

Michl József polgármester (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy a vállalatot az önkormányzat a tatai kistérség családbarát vállalatának díjával ismerte el, mert a munkatársak nagy része az általuk megválasztott, rugalmas munkaidőben dolgozhat. A MooWa Assembling Kft. értékesítésének nettó árbevétele 2016-ban 425,3 millió forint volt, 2017-ben várhatóan 850 millió forint lesz. A társaság adózott eredménye 2016-ban 49,5 millió forint volt, míg a 2017-ben elérheti a 100 millió forintot.

Forrás: MTI

 

Megújulnak az 1000 forintos bankjegyek

Az új 1000 forintos bankjegyek március 1-től kerülnek forgalomba, a bankjegyek régi változataival 2018. október 31-ig lehet fizetni – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden a honlapján.

1000 forintosAz MNB felhívja minden olyan parkoló- menetjegy- ital-és áruautomata-üzemeltető figyelmét, hogy – akik eddig még nem tették ezt meg – a hátralévő egy hónapban készítsék fel a berendezéseiket az új ezresek elfogadására, hogy a lakosságnak ne okozzon problémát az új bankjegyek használata az automatáknál. Kiemelték: a bevont bankjegyek nem veszítik el értéküket, mivel 2018. október 31. után még három évig minden bank- és postafiókban, húsz évig pedig az MNB lakossági pénztárában díjmentesen beválthatók azonos címletű ­új fizetőeszközre.

Arról is beszámoltak, hogy a régi 10 000 forintos bankjegyek bevonásáról még nem hozott döntést a jegybank, ezért ennek a címletnek a régi és az új változata továbbra is korlátozások nélkül használható a készpénzforgalomban. Felidézték, hogy az MNB 2014-ben kezdte meg a forint bankjegyek megújítását, amelynek célja, hogy a régi címleteket egységes, korszerűbb biztonsági elemekkel rendelkező, a bankjegyvizsgáló gépek által is könnyebben kezelhető bankjegyekre cserélje. A programban az elmúlt években a hatból már négy címlet megújult és bevonták a régi 20 000, 5000 és 2000 forintos bankjegyeket, amelyekből már csak az új változatokkal lehet fizetni.

Forrás: MTI

Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagoly - Asio otus
Erdei fülesbagoly postabélyegen

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország “bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. “Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. “Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI

Másfél milliárd forintos városfejlesztési program indul Komáromban

A komáromi önkormányzat több pályázaton másfél milliárd forintot meghaladó forrást nyert el városfejlesztési célokra, a beruházások megvalósulása arculatváltást jelent a település számára – ismertették sajtótájékoztatón kedden.

Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a fejlesztések jelentős része – mintegy 400 millió forint – a Jókai ligetben és a mellette lévő gimnáziumban valósul meg. Az iskolában teljes körű energetikai korszerűsítést végeznek el 2020 végéig, a Jókai ligetet rendezvénytérré alakítják, valamint felújítják a környék utcáit és parkolóit. Molnár Attila (Fidesz-KDNP) polgármester hozzátette: az “Esély Otthon” program keretében az önkormányzat 197 millió forintot fordíthat húsz bérlakás felújítására.

Egy Duna menti településeket tömörítő konzorcium tagjaként Komárom 460 millió forintot nyert humán szolgáltatások fejlesztésére. Ez lehetővé teszi a közösségi ház felújítását, valamint a humán közszolgáltatások és a civil szervezetek eszközparkjának bővítését.

Az önkormányzat egy másik pályázat nyerteseként 400 millió forintot fordíthat kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztésére és helyi közösségszervezésre – ismertette a polgármester.

Forrás: MTI

Önfertőtlenítő és-tisztító felületű padlóburkolatot dolgoz ki a Graboplast és a Pannon Egyetem

Világszinten is innovatív, önfertőtlenítő és -tisztító, kopásálló és flexibilis felületű padlóburkolatot dolgoz ki közösen a győri Graboplast Zrt. és a veszprémi Pannon Egyetem, amire közel egymilliárd forint európai uniós támogatást nyertek- tájékoztatta a győri székhelyű padlógyártó vállalat az MTI-t.

Az új padló segítségével csökkenteni tudják a kórházi eredetű fertőzések számát. A közös munka tavaly szeptemberben kezdődött, az új terméket a terveket szerint alapvetően egészségügyi intézményekben, például kórházakban, orvosi rendelőkben, vagy szociális intézményekben használják majd.
Az új termék iránt jelentős exportpiaci igény várható a tájékoztatás szerint, mert egy általános higiéniai problémára nyújt hatékony megoldást úgy, hogy ezzel jelentősen csökkenti a megbetegedések számát, és ezáltal az egészségügyi kiadásokat. A négyéves időtartamú fejlesztési időszakban egy könnyen feldolgozható lakkot fejlesztenek ki, amely a padlóburkolaton megfelelő intenzitású fény hatására oxigén és légnedvesség jelenlétében, molekuláris szinten oxidálja és ártalmatlan komponensekre bontja a kórokozókat.

Ez a speciális lakkréteg a lágy, flexibilis PVC padlókárpitok felületét a kopásállóság növelése mellett hatékony önfertőtlenítő és öntisztító sajátságúvá teszi. A munka laboratóriumi szinten az egyetemen, míg gyakorlati formában a Graboplast tatabányai üzemében folyik.

A Graboplast az idén a győri üzemében szeretne sportpadló kapacitásbővítő beruházást végrehajtani, emellett az elmúlt hároméves intenzív beruházási időszakot követően, ebben az évben is több kisebb beruházás, projekt megvalósítását tervezik üzemeikben. A műpadlókat és parkettákat gyártó győri székhelyű Graboplast Zrt. 2016-ban 31 százalékkal növelte üzemi eredményét, amely 879 millió forintra emelkedett. A vállalat 18,1 milliárd forintos árbevétellel és 684 millió forint adózott eredménnyel zárta a 2016-os évet, amely 181 millió forinttal haladta meg az előző évi értéket. A közel 700 munkavállalót alkalmazó vállalat a lakossági padlók előállítása mellett saját fejlesztésű speciális padlóburkolatokat gyárt Győrben és Tatabányán, illetve parkettát készít Kecskeméten. Padlóit a világ száznál több országban használják, az árbevétel 90 százaléka exportból származik.

Forrás: MTI