Szolgáltatóközpont épül Tatabányán

Tatabánya önkormányzata uniós forrásokból 1,7 milliárd forintot nyert el a Fő tér és környéke átépítésére. A beruházásba magánbefektetőt is bevonnak, aki üzletházat és szolgáltatóközpontot épít a téren – mondta el a város polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint az önkormányzat a pályázat forrásaiból mélygarázst hoz létre, továbbá egy közösségi teret alakít ki. A polgármester hozzátette, az üzletház építésére projektcéget hozott létre a városüzemeltetést végző, önkormányzati tulajdonú T-SZOL Zrt. és a TBP Ingatlanhasznosító Zrt., a Talentis csoport tagja. A T-SZOL Zrt. a terület biztosításával szállt be a cégbe, annak ötvenszázalékos tulajdonrészét birtokolja. A közös cég két épületet emel a téren. A kisebb, 300 négyzetméteres létesítményben kapnak helyet a városban működő közműcégek ügyfélszolgálati irodái, valamint egy bankfiók. A nagyobb épületben kereskedelmi és vendéglátóipari helyiségek bérelhetők, emellett egy nagyobb élelmiszerboltot létesítenének. A tervek szerint a beruházás még 2017-ben megkezdődik – ismertette a polgármester.

Zsohár Melinda, a TBP Ingatlanhasznosító Zrt. sajtóreferense elmondta, társaságuk több hónapos kiválasztási folyamat eredményeként csatlakozott a projekthez. A társaság az elmúlt években számos, kétmilliárd forint feletti beruházás lebonyolításában vett részt, például Herceghalmon irodaházat és szállodát építettek.

Forrás: MTI

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI

Esztergomban és Tatabányán is egészségtelen a levegő minősége

Budapesten, Miskolcon, Sajószentpéteren és Nyíregyházán elrendelték hétfőn a szmogriadó tájékoztatási fokozatát a levegő romló minősége miatt.

Budapesten hétfő hajnalban rendelte el Tarlós István főpolgármester a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, mert a szálló por légszennyezettségi szintje a budapesti mérőállomásokon két egymást követő napon meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket. Miskolcon, Sajószentpéteren és Nyíregyházán hétfő délelőtt lépett életbe a füstködriadó tájékoztatási fokozata, mivel tovább romlott a levegő minősége és a szálló por koncentrációja átlépte a tájékoztatási küszöbértéket.

Az érintett városok polgármesterei egyebek mellett arra kérik a lakosságot, hogy lehetőleg ne használjanak személygépkocsikat, főleg dízelüzeműeket, utazzanak tömegközlekedési járművekkel, ne égessenek hulladékot, és ha lehetséges, mérsékeljék a szén-, fa- és olajtüzelésű fűtőberendezések használatát. A levegő szennyezettsége a késő délutáni, esti, éjjeli órákban a legmagasabb, ekkor kerüljék a szabadban tartózkodást, valamint a szellőztetést. Délelőtt és a kora délutáni órákban a levegő szennyezettsége alacsonyabb. A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny csoportjaira: gyermekek, időskorúak, krónikus betegek.

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát. Az OKK környezet-egészségügyi igazgatóságának térképén hétfőn a szálló por magas koncentrációja miatt Budapestet, Százhalombattát, Tökölt, Szegedet, Miskolcot és Sajószentpétert jelölték a veszélyes levegő minőséget jelző piros színnel.

Tájékoztatásuk szerint 12 településen – Mosonmagyaróváron, Győrben, Tatabányán, Székesfehérváron, Esztergomban, Vácon, Egerben, Szolnokon, Debrecenben, Kazincbarcikán, Hernádszurdokon, és Oszláron – az egészségtelen a levegő minősége. Emellett országszerte több települést a kifogásolt levegőminőséget jelző zöld színnel jelölték.

Forrás: MTI

Sportcsarnokot adtak át Tatán

Sport- és rendezvénycsarnokot adtak át Tatán, a 1,2 milliárd forintból épült csarnokot három oktatási intézmény és a Tatai Atlétikai Club (TAC) sportolói használják.

Lázár Ottó, a TAC elnöke elmondta, a 2200 négyzetméteres létesítmény a Kőkúti Általános Iskola és a Református Gimnázium szomszédságában épült fel. Az 1500 négyzetméteres csarnokban mobil lelátókat és térelválasztókat helyeztek el, így délelőtt egyszerre három iskolai osztálynak tarthatnak tornaórát. A tanórák után az épületet a TAC kézilabda-szakosztálya, illetve az NB I B-s férfi és az NB II-es női csapat használhatja. A csarnok hétvégéken rendezvényeknek, bajnoki találkozóknak és utánpótlás meccseknek adhat otthont.

A 490 nézőt befogadó létesítmény két ütemben készült el. A beruházás teljes költsége 1,2 milliárd forint volt, ebből 350 millió forintot az önkormányzat biztosított, 50 millió forint volt az egyesület hozzájárulása, a fennmaradó összeget TAO pályázaton nyerte el az egyesület.

Forrás: MTI

 

Visszaállították a tatai Grófi-tó természetes állapotát

Visszaállították a tatai Fényes fürdőn található Grófi-tó természetes állapotát, a tóból eltávolítottak tizenötezer köbméter iszapot, és elbontották az évtizedekkel ezelőtt épített beton partot – tájékoztatta a város polgármestere az MTI-t.

Michl József (Fidesz-KDNP) elmondta, a Grófi-tó Közép-Európa legnagyobb vízhozamú forrástava. A tó alján lévő forráscsoportból naponta 15 millió liter 20-22 fokos víz kerül a felszínre. A tó a tatai forrásokkal együtt a tatabányai szénbányászat vízkiemelése miatt 1973-ban elapadt, majd a vízbázis védelme érdekében agyagréteggel terítették be. A mostani kotrással ezt az agyagpaplant távolították el, illetve fövenyes partot alakítottak ki. A nyári szezonra a fürdőzők a tó partján természetes környezetet találnak, az öntisztulás miatt vonzó lesz a víz, megszűnik az algásodás. Az 50 millió forintos beruházást az önkormányzat saját költségvetéséből fedezte – ismertette a polgármester.

Tatán a 2-3 millió évvel ezelőtti dunántúli vulkánkitörések törésvonalai mentén 16-22 fokos források fakadnak. A forrásokból és azok lefolyó vizéből kialakított fürdőben lévő legnagyobb tavat még Esterházy grófné használta fürdésre, innen a Grófi-tó elnevezés.

A bányászat megszűnése után a források visszatértek, és 20 év alatt 40 méterrel nőtt a karsztvízszint magassága. Tatán ma naponta több mint 30 millió liter víz jut a felszínre a visszatérő forrásokból.

Forrás: MTI

 

Hálózatosodás az egészség területén – Pannon Egészségipari Klaszter

Sokan, sokféleképpen vélekedünk az egészségügyről. Abba már kevesebben gondolunk bele, hogy milyen szerteágazó lehet a tágabb értelemben vett egészségipar. Egy több éve működő klaszterszövetség eddigi tapasztalataira építve értelmezi újra az egészségipar területén dolgozók együttműködési lehetőségeit.

A Pannon Egészségipari Klaszter működését az egészségipar vállalkozásai K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységének minél hatékonyabbá tétele indokolja. Az e célra létrejövő szakmai együttműködés 2008-ban kezdte meg működését.

Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy az egészségipari klaszter által biztosított keret célja a tagok fejlesztési és jövedelemtermelési képességeinek javítása: a kölcsönös üzleti előnyökön alapuló hálózatszerű együttműködés a versenyképesség növelése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét erősítése, a kutatás-fejlesztés összehangolása, az oktatási, marketing- és reklámtevékenység hatékonyságának növelése, fejlesztési tervek és elképzelések összehangolása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a Klaszter nyitott az egészségipar bármely vertikumában tevékenykedő vállalkozás, kutatóhely vagy más intézmény felé, melyek érdekeltek és hajlandók egy tartós kooperációra egészségipari innovációk fejlesztése és piacra vitele érdekében. A klaszter politikai tevékenységet nem folytat.

A klaszter tagjai az eredményes és hatékony együttműködés érdekében a Klaszter keretében történő együttműködésekben kiemelten törekednek a jóhiszemű és tisztességes együttműködésre, ennek érdekében a projektek sikere érdekében, a külön megállapodásokban szabályozott együttműködések tartalmán túl is, törekednek a közös célok elérését szolgáló minden más körülmény, adat stb. egymás tudomására hozására.

A Pannon Egészségipari Klaszter eredményeit, munkásságát az elkövetkező időszakban a Komárominfo.hu olvasói is megismerhetik. (X)

Karácsonyi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta

Karácsonyi BélyegA Magyar Posta hagyományai szerint karácsonyi bélyeget bocsátott ki, emellett advent idején lehetőséget ad ügyfeleinek, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet küldjenek. A vállalat pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: idén az ünnepi jókívánságok postára adásához egy belföldi, 115 forint névértékű bélyeget bocsátott forgalomba.

A bélyegképen téli hangulatot idéző grafikai kompozíció látható, szív alakú vonalban korcsolyázó párral. Érdekessége a biztonsági elemként szolgáló mikroírás: a korcsolya nyomvonalába rejtve ugyanis karácsonyi üdvözlet olvasható négy nyelven, magyarul, angolul, németül és franciául. Közölték: a bélyegek ötven bélyegképet tartalmazó ívben és aranyszínű festékkel nyomtatott, öt bélyegképes speciális kisívben készültek. Az újdonságot Nádi Boglárka grafikusművész tervezte és a Pátria Nyomda Zrt. gyártotta. Hozzátették, hogy karácsonyi bélyegzéssel ellátott üdvözletet bármelyik postán feladhatnak az érdeklődők december 26-ig.

Forrás: MTI

Fekete péntek a kereskedelemben

Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.

Fekete péntek
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila

A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők.  A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.

Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.

A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.

A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.

A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.

Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.

Forrás: MTI

 

Vadlúd Sokadalom lesz szombaton Tatán

A tatai Öreg-tónál pihenőhelyet talált harmincezer vadlúd reggeli csapatos kirepülésével kezdődik szombaton a Tatai Vadlúd Sokadalom.

Vadlúd sokadalom
Vadludak szállnak az Öreg-tó felett Tatán, a Vadlúd Sokadalom helyszínén 2016. november 26-án. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

A madarak sötétedéskor egyszerre térnek vissza a tó részlegesen leeresztett medrébe. A két időpont között a parton álló madármegfigyelő toronynál természetvédelmi programok, a sok ezer lúd teleszkópos megfigyelése mellett madárgyűrűzés, kézműves kirakodóvásár, ökojátszóház és a madarakhoz kapcsolódó előadások várják az érdeklődőket – közölték a szervezők az MTI-vel. Az Öreg-tavon pihenő madarak többsége nagy lilik és vetési lúd, de a madártömegben feltűnt a vörösnyakú lúd, a kis lilik, az északon fészkelő örvös lúd és apácalúd is, valamint egy nílusi ludat is megfigyeltek a természetvédők.

Reggel telefonos körkapcsolással jelentkeznek az ország többi vadludas pihenőhelyeiről, a vadludak hajnali ki- és esti behúzása pedig az interneten, a www.vadludsokadalom.hu oldalon élőben is követhető lesz.

A madarak száma akár egy-két nap alatt is jelentősen emelkedhet. November végén és december elején a tavon éjszakázó vadlibák száma akár a 40000-et is elérheti, ha a Kárpát-medencébe beáramló hidegfront elől ide húzódnak.

A tatai Öreg-tavon telelő vadludak Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek hozzánk. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg, és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre.

A 220 hektáros tatai Öreg-tavat Magyarország legrégebbi – csaknem 700 esztendős – mesterséges halastavaként tartják számon. Az eurázsiai tundrák vidékéről érkező vadludak évszázadokkal ezelőtt is itt találtak éjszakázó- és pihenőhelyet vonulásuk során.

A rendezvény különlegessége, hogy a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott ramsari egyezmény hatálya alá tartozó Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely kontinensünkön, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz.

Forrás: MTI

Frissítve: 2016.11.26.

 

Szent István-kori templomot tárnak fel Esztergomban

Szent István kori templommaradvány
Szent István-kori templom, Esztergom, MTI Fotó: Kovács Attila

Régészek dolgoznak a már ismert Szent István-kori templom alapjainak feltárásán az esztergomi vasútállomás töltése mellett 2016. november 22-én. Avasúti töltés monumentális falmaradványokat rejtett, az alapok 230 centméter mélységig húzódtak és 170 centiméter vastagok, amelyek egy kéttornyos, háromhajós épületet tartottak. A régészek jelenleg az államalapítás korában épült templom nyugati részét, a toronypárt tárják fel. Az egykori templomhajók és a szentély felett továbbra is vonatok járnak a síneken.

Forrás: MTI