A gumiabroncsokat gyártó japán Bridgestone kapacitásbővítő programjának keretében kétszeresére, 147 ezer négyzetméterre bővítette tatabányai gyárának alapterületét – közölte a vállalat humánerőforrás igazgatója az MTI-vel.
Duna András hozzátette, a 85 milliárd forintos beruházás 2020-ra fejeződik be, ekkorra a gyár 7,2 millió gumiabroncsot gyárt évente, megnégyszerezve a 2013-as termelési mennyiséget. A dolgozók száma a beruházás végére eléri a 920-t. Az igazgató elmondta, az új gyártócsarnokokba kerülő berendezések 70 százalékát már telepítették és folyamatosan állítják be a termelésbe. A vállalat növekedési terveihez alakította bérrendszerét, a gyártásban dolgozó új munkatársak három év alatt 40 százalékos béremelést is elérhetnek, egyéni teljesítményük alapján.
A társaság a dolgozók igényeit figyelembe véve műszakbeosztását is átalakította. Korábban nyolc órában, három műszakban dolgoztak, hat nap után két szabadnappal. Az áprilistól induló új munkarend 12 órás, de csak két műszakos és három munkanap után három szabadnapot biztosít, így kétszer annyi szabadnap esik hétvégére – ismertette a humánerőforrás igazgató. A Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. a tatabányai gyár a cégcsoport meghatározó, a legfejlettebb technológiával rendelkező európai üzeme, évente közel 2 millió abroncs készül Tatabányán, több mint 230 féle méretben.
A vállalat 2016-ban mintegy 800 embert foglalkoztatott, valamint a kapacitásbővítésbe bevont alvállalkozók közel 400 munkatársának is munkát biztosított. A Bridgestone 2015-ös árbevétele meghaladta a 26 milliárd forintot, a termelés szinte száz százalékát exportálják. A társaság a közelmúltban eredeti beszállítói tanúsítást szerzett, amely lehetővé teszi, hogy 2017-től a Bridgestone abroncsaival hagyják el a gyárat a BMW, a Mercedes, a Toyota és a Volkswagen modelljei. A Bridgestone Corporation a világ első számú gumiabroncs és gumitermék gyártó vállalata. A Bridgestone Corporation és leányvállalatai a világ 25 országában 178 gyárat üzemeltetnek és több mint 144 ezer munkatársat foglalkoztatnak, míg termékeit több mint 150 országban értékesítik.
Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.
Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.
A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.
A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.
Esztergomban megalakult szerdán a Tatabánya-Esztergom Kiemelt Járműipari Térség és Fejlődési Zóna Nonprofit Kft., a társaság alapítói Esztergom és Tatabánya önkormányzata, az Edutus Főiskola, a megyei önkormányzat, valamint a megyei kereskedelmi és iparkamara.
Völner Pál (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a kormány határozatban jelölte ki a Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari övezetet és olyan beruházásokkal is támogatja a térség erősödését, mint például Esztergom összekötése az M1-es autópályával. A képviselő hozzátette, a fejlesztő társaság indulhat a hamarosan megjelenő GINOP pályázatokon és az alapítók közötti együttműködés segíthet megőrizni Komárom-Esztergom megye versenyelőnyét. Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP), Tatabánya polgármestere szólt arról, hogy a megyeszékhely a Modern városok programban a gazdaság fejlesztését jelölte meg legfőbb célként, melybe beletartozik a műszaki felsőoktatás létrehozása, a szakképzés fejlesztése és egy olyan automatizálási központot kialakítása Tatabányán, mely az autóipari beszállítók mellett más iparágakat is kiszolgálhat.
Szerencsés László, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke elmondta, Komárom-Esztergom megye 2016-ban az országos rangsorban második helyen állt az egy lakosra jutó beruházási értéket tekintve. A gazdasági teljesítmény felét az autóipar adta, a megye ötven legnagyobb árbevételű vállalatából 15 az autóiparban tevékenykedik, a lista élén az esztergomi Suzuki áll. “A szervezet a térség gazdaságfejlesztésének katalizátora kíván lenni, elősegíti új vállalatok letelepedését, valamint támogatja a megyei autóipari és beszállító cégek fejlesztési törekvéseit, illetve a térség kisvállalkozóit bekapcsolja a nagyvállalati termelési láncolatokba” – mondta a kamara elnöke. Hozzátette, hogy a szervezet céljai között szerepel a járműiparhoz és a mechatronikához kapcsolódó felsőoktatás és a duális képzés fejlesztése.
Romanek Etelka (Fidesz-KDNP), Esztergom polgármestere Komárom-Esztergom megye számára “jelentős gazdaságpolitikai tőké”-nek nevezte az együttműködést, és elmondta, hogy a partnerek szövetsége a felvidéki magyar közösség jelentős részét is erősíti.
A tatai önkormányzat bruttó 146 millió forinttal támogatja a város ipari parkját működtető és fejlesztő vállalkozást – közölte az MTI-vel a polgármester. Michl József (Fidesz-KDNP) elmondta, az összeget a Barina Kft. az ipari park úthálózatának bővítésére, egy elektromos távvezeték kiváltására, valamint az ipari park központi vízelvezetőjének új nyomvonalra helyezéshez használja fel.
Fekete Gyula, a parkot üzemeltető társaság ügyvezetője az MTI-nek elmondta, az ipari park területe 130 hektár, amely közvetlenül az M1-es autópálya tatai csomópontja mellett található. Az önkormányzati támogatással megvalósuló beruházások lényegesen növelik a park közművel ellátott területét. A tatai ipari park vállalatai 2017-ben már ezernél több ember számára biztosítanak munkát. A legjelentősebb társaság a gépjármű karosszériaelemeket készítő német Gedia, az acélcsöveket és autóalkatrészeket gyártó szlovák Tomm-Ferr, valamint az autórugókat és stabilizátorokat előállító japán NHK Spring. A szlovák és a japán vállalat üzemeinek további bővítését tervezi.
A kecskeméti Gallfood Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft. 2015 végén vásárolt négyhektáros területet. A telephelyen vágó és húsfeldolgozó üzemet valamint hűtőházat terveznek. Az ötmilliárd forintos beruházás megközelítőleg 350 embernek biztosít majd munkát. A korábban elvégzett és aláírt szerződéssel támogatott beruházásokkal a Barina Kft. folyamatosan képes előkészített telephelyet kínálni a beruházóknak néhány ezer négyzetmétertől a tízhektáros területig – ismertette Fekete Gyula.
Tatabánya önkormányzata uniós forrásokból 1,7 milliárd forintot nyert el a Fő tér és környéke átépítésére. A beruházásba magánbefektetőt is bevonnak, aki üzletházat és szolgáltatóközpontot épít a téren – mondta el a város polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint az önkormányzat a pályázat forrásaiból mélygarázst hoz létre, továbbá egy közösségi teret alakít ki. A polgármester hozzátette, az üzletház építésére projektcéget hozott létre a városüzemeltetést végző, önkormányzati tulajdonú T-SZOL Zrt. és a TBP Ingatlanhasznosító Zrt., a Talentis csoport tagja. A T-SZOL Zrt. a terület biztosításával szállt be a cégbe, annak ötvenszázalékos tulajdonrészét birtokolja. A közös cég két épületet emel a téren. A kisebb, 300 négyzetméteres létesítményben kapnak helyet a városban működő közműcégek ügyfélszolgálati irodái, valamint egy bankfiók. A nagyobb épületben kereskedelmi és vendéglátóipari helyiségek bérelhetők, emellett egy nagyobb élelmiszerboltot létesítenének. A tervek szerint a beruházás még 2017-ben megkezdődik – ismertette a polgármester.
Zsohár Melinda, a TBP Ingatlanhasznosító Zrt. sajtóreferense elmondta, társaságuk több hónapos kiválasztási folyamat eredményeként csatlakozott a projekthez. A társaság az elmúlt években számos, kétmilliárd forint feletti beruházás lebonyolításában vett részt, például Herceghalmon irodaházat és szállodát építettek.
Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.
A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.
A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.
Sokan, sokféleképpen vélekedünk az egészségügyről. Abba már kevesebben gondolunk bele, hogy milyen szerteágazó lehet a tágabb értelemben vett egészségipar. Egy több éve működő klaszterszövetség eddigi tapasztalataira építve értelmezi újra az egészségipar területén dolgozók együttműködési lehetőségeit.
A Pannon Egészségipari Klaszter működését az egészségipar vállalkozásai K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) tevékenységének minél hatékonyabbá tétele indokolja. Az e célra létrejövő szakmai együttműködés 2008-ban kezdte meg működését.
Varga Gábor klasztermenedzser elmondta, hogy az egészségipari klaszter által biztosított keret célja a tagok fejlesztési és jövedelemtermelési képességeinek javítása: a kölcsönös üzleti előnyökön alapuló hálózatszerű együttműködés a versenyképesség növelése, a hazai és nemzetközi piaci jelenlét erősítése, a kutatás-fejlesztés összehangolása, az oktatási, marketing- és reklámtevékenység hatékonyságának növelése, fejlesztési tervek és elképzelések összehangolása, foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a Klaszter nyitott az egészségipar bármely vertikumában tevékenykedő vállalkozás, kutatóhely vagy más intézmény felé, melyek érdekeltek és hajlandók egy tartós kooperációra egészségipari innovációk fejlesztése és piacra vitele érdekében. A klaszter politikai tevékenységet nem folytat.
A klaszter tagjai az eredményes és hatékony együttműködés érdekében a Klaszter keretében történő együttműködésekben kiemelten törekednek a jóhiszemű és tisztességes együttműködésre, ennek érdekében a projektek sikere érdekében, a külön megállapodásokban szabályozott együttműködések tartalmán túl is, törekednek a közös célok elérését szolgáló minden más körülmény, adat stb. egymás tudomására hozására.
A Pannon Egészségipari Klaszter eredményeit, munkásságát az elkövetkező időszakban a Komárominfo.hu olvasói is megismerhetik. (X)
Egyre korábban kezdik az akciókat a boltok, így a fekete péntek (Black Friday) veszít jelentőségéből az Egyesült Államokban, míg Magyarországon akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma ezen a napon. Pénteken tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot is.
Egy vásárló távozik a fekete péntek (Black Friday) napján az egyik elektronikai áruházból Nyíregyházán 2016. november 25-én. A fekete péntek (Black Friday) csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban; ez a nap hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete, amikor rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. Egyre több üzlet csatlakozott Magyarországon is a fekete péntekhez. MTI Fotó: Balázs Attila
A Black Friday csaknem ötven éve a hálaadást követő péntek – idén november 25-e – elnevezése az Amerikai Egyesült Államokban. Bár nem hivatalos ünnep, sok államban, például Kaliforniában, Floridában és Texasban szabadságot kapnak a közalkalmazottak. Mivel a hálaadás mindig csütörtökre esik, a kiskereskedelemben dolgozókon kívül sokan élvezhetik a négynapos hétvégét. Az Egyesült Államokban a hálaadást követő nap 1932 óta számít a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetének, amikor hosszú nyitva tartással és rendkívüli kedvezményekkel várják a vásárlókat a kereskedők. A Black Friday elnevezés az egyik magyarázat szerint az 1960-as évekből származik. A fekete jelző arra utal, hogy az üzletek eredménye az év végi vásárlási láz nyomán a kézzel írott könyvelésben a pirossal jelzett veszteségből a feketével írt nyereségbe fordul át. A kiskereskedők számára kulcsfontosságú az év végi, november-decemberi vásárlási szezon, ekkor bonyolítják le éves forgalmuk mintegy 40 százalékát.
Egy haláleset is összefüggésbe hozható az Egyesült Államokban a Black Friday-jel. 2008-ban a New York állambeli Valley Streamben 2000 ember várakozott hajnali 5 órakor a helyi Wal-Mart áruház előtt órák óta, majd amikor végre kinyitották az üzletet, az irányíthatatlan tömeg kitörte és rányomta az ajtót az egyik eladóra, akit helyben halálra tapostak.
A Black Friday azonban egyre inkább veszít jelentőségéből, és már kevésbé számít a karácsonyi bevásárlási időszak kezdetének. Az amerikai áruházláncok már a hálaadás előtt elkezdik az akcióikat, és egyre többen vásárolnak online, így tavaly 6 százalékkal csökkent a hálaadási hétvégén az üzletekben vásárlók száma az Egyesült Államokban. A Reuters hírügynökség az amerikai kiskereskedelmi szövetség adataira hivatkozva írja, hogy tavaly csaknem harmadával, 102 millióra csökkent a hálaadási hétvégén vásárlók száma az Egyesült Államokban a 2012-es 147 millióról.
A Reuters és az Ipsos 1639 felnőtt körében végzett online közvéleménykutatása szerint 63 százalékuk nem tervezi, hogy vásárolna az idei Black Friday alkalmával, míg 32 százalékuk a karácsonyi vásárlás felét szeretné elvégezni ekkor. Magyarországon szinte minden nagyobb üzletlánc megszervezi a saját akciós napját november közepe és vége tájékán, de rengeteg kisebb online és hagyományos üzlet is készül akciókkal. A CIB Bank várakozásai szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma pénteken. A bank saját, tavalyi statisztikái alapján a fekete pénteken csaknem közel 81 millió forintra ugrott a napi online kereskedelemi forgalom az átlagosnak számító 46,4 millió forintról. A 2015-ben elért napi 6500 tranzakcióval szemben a Black Friday 10,9 ezret generált a CIB Banknál, az átlagos kosárérték pedig tavaly meghaladta a 7400 forintot – írták.
A Millward Brown piackutató idei reprezentatív felmérései szerint a magyar vásárlók kifejezetten akcióvadászok, még ha megengedhetik maguknak a drágábbat, akkor is inkább akciós termékeket vesznek; 72 százalékuk már hallott a Black Friday-ről. A Media Markt és az NRC Marketingkutató felmérése szerint az idén a tavalyinál többen tervezik az akciós vásárlást, átlagosan 27 ezer forintot szánnak erre. A kutatás szerint a vásárlók még kevésbé az ünnepekre készülnek, a vásárlást tervezők 56 százaléka magának szeretne egy-egy műszaki cikket, 53 százalékuk 20 000 forint alatti vásárlást tart elképzelhetőnek.
Minden évben november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi Ne vásárolj semmit! napot. Az először 1992-ben, Kanadában meghirdetett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira, arra kérik az embereket, hogy ezen a napon egyáltalán ne vásároljanak.
A Magyar Nemzeti Bank 2016. december 31-i határnappal bevonja a régi, 2015 előtt kibocsátott 20 000 forintos bankjegyeket, így azt követően azok a készpénzes vásárlások során már nem lesznek használhatóak. 2017. január 1-től kizárólag a 2015 decemberétől kibocsátott, megújított 20 000 forintos bankjegyek maradnak – törvényes fizetőeszközként – a készpénzforgalomban.
20.000 Ft-os bankjegy, MNB
A 20 000 forintos bankjegyek cseréje – a körültekintő jegybanki előkészítésnek köszönhetően – kedvező ütemben, zökkenőmentesen halad, jelenleg e címlet forgalom-ban levő állományának már közel 75%-át a megújított bankjegyek teszik ki. Fontos azonban, hogy a régi 20 000 forintos bankjegyek a bevonási határnapot követően sem veszítik el értéküket. A hitelintézetek és a posta 2019. december 31-ig, a jegybank pedig a bevonástól számított húsz évig – 2036 decemberének végéig –díjmentesen váltja át törvényes fizetőeszközre a forgalomból bevont 20 000 forintos bankjegyeket.
Ez a négy kifejezés, bármilyen furcsán is hangzik, de kisebb eltéréssel, majdnem ugyanaz. Ezek a technológiák elsősorban rozsdátlanításra, festékeltávolításra, fémfelületek megtisztítására szolgálnak.
Az ipari-, és lakossági megrendelők is széles körben hasznosítani tudják a homokszórás által kínált lehetőségeket.
AHomokszórás Budapestoldal a szemcseszórás felületkezelés során alkalmazható lehetőségeit gyűjti össze.
