Munkásszállás felújítás Oroszlányban

A szegedi Axill Kft. 130 millió forintért megvásárolta az oroszlányi önkormányzat ingatlankezelőjétől a Béke Szállót és 260 ágyas munkásszállást alakít ki az ingatlanban – mondta a vállalkozás ügyvezetője az MTI-nek. Illéssy Attila tájékoztatása szerint március végén kezdik a szálló felújítását és nyár közepére szeretnék megnyitni a háromszintes épület jobb oldali szárnyát, majd a másik oldallal folytatják a rekonstrukciót.

Az ügyvezető hozzátette, az ingatlanban 2-3 ágyas szobákat alakítanak ki. Számításaik szerint az oroszlányi ipari park növekvő munkaerő-igényére alapozva a beruházás tíz évnél hamarabb megtérülne. Az Axill Kft. építőipari tervezéssel és kivitelezéssel foglakozik, 2016-ban 378 millió forintos árbevételt ért el.

Lazók Zoltán polgármester (MSZP-DK-Együtt) az MTI-nek elmondta, az épület tíz éve üresen állt. Az önkormányzat 2015-ben próbált hitelt felvenni az ingatlan felújítására, de a kölcsönre nem kaptak engedélyt a kormánytól, ezért döntöttek az értékesítés mellett. A polgármester hozzátette, Oroszlányban az ipari park vállalkozásai csökkentették a bányászat hanyatlása és a gazdasági válság miatt visszaesést, a városban néhány év alatt év alatt 5200 új munkahely jött létre. Az ipari park 112 hektáros területén 24 vállalat tevékenykedik, 2015 végéig összesen közel 130 milliárd forintos beruházást hajtottak végre. A cégek összesített nettó árbevétele elérte 238 milliárd forintot.

Az amerikai BorgWarner vállalatcsoportnak három gyára működik itt, amelyekben turbófeltöltőket, kipufogó-alkatrészeket, valamint hajtóműveket gyártanak. A nagyobb vállalatok közé tartozik a kipufogócsonkokat készítő Wescast, amely kínai BohongGroup tulajdona, illetve a Zenon Europe Kft., amely az amerikai General Electric víztisztítókat előállító társasága. A parkban működő vállalkozások előrejelzése szerint 2020-ig az üzemcsarnokok és egyéb kiszolgáló épületek területét közel 40 ezer négyzetméterrel bővítenék és legalább 1550 új munkahelyet hoznának létre – ismertette a polgármester.

Forrás: MTI

 

A Bridgestone megduplázta tatabányai gyárának alapterületét

A gumiabroncsokat gyártó japán Bridgestone kapacitásbővítő programjának keretében kétszeresére, 147 ezer négyzetméterre bővítette tatabányai gyárának alapterületét – közölte a vállalat humánerőforrás igazgatója az MTI-vel.

Duna András hozzátette, a 85 milliárd forintos beruházás 2020-ra fejeződik be, ekkorra a gyár 7,2 millió gumiabroncsot gyárt évente, megnégyszerezve a 2013-as termelési mennyiséget. A dolgozók száma a beruházás végére eléri a 920-t. Az igazgató elmondta, az új gyártócsarnokokba kerülő berendezések 70 százalékát már telepítették és folyamatosan állítják be a termelésbe. A vállalat növekedési terveihez alakította bérrendszerét, a gyártásban dolgozó új munkatársak három év alatt 40 százalékos béremelést is elérhetnek, egyéni teljesítményük alapján.

A társaság a dolgozók igényeit figyelembe véve műszakbeosztását is átalakította. Korábban nyolc órában, három műszakban dolgoztak, hat nap után két szabadnappal. Az áprilistól induló új munkarend 12 órás, de csak két műszakos és három munkanap után három szabadnapot biztosít, így kétszer annyi szabadnap esik hétvégére – ismertette a humánerőforrás igazgató. A Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. a tatabányai gyár a cégcsoport meghatározó, a legfejlettebb technológiával rendelkező európai üzeme, évente közel 2 millió abroncs készül Tatabányán, több mint 230 féle méretben.

A vállalat 2016-ban mintegy 800 embert foglalkoztatott, valamint a kapacitásbővítésbe bevont alvállalkozók közel 400 munkatársának is munkát biztosított. A Bridgestone 2015-ös árbevétele meghaladta a 26 milliárd forintot, a termelés szinte száz százalékát exportálják. A társaság a közelmúltban eredeti beszállítói tanúsítást szerzett, amely lehetővé teszi, hogy 2017-től a Bridgestone abroncsaival hagyják el a gyárat a BMW, a Mercedes, a Toyota és a Volkswagen modelljei. A Bridgestone Corporation a világ első számú gumiabroncs és gumitermék gyártó vállalata. A Bridgestone Corporation és leányvállalatai a világ 25 országában 178 gyárat üzemeltetnek és több mint 144 ezer munkatársat foglalkoztatnak, míg termékeit több mint 150 országban értékesítik.

Forrás: MTI

 

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Tatabánya-Esztergom járműipari térséget fejlesztő társaság alakult Esztergomban

Esztergomban megalakult szerdán a Tatabánya-Esztergom Kiemelt Járműipari Térség és Fejlődési Zóna Nonprofit Kft., a társaság alapítói Esztergom és Tatabánya önkormányzata, az Edutus Főiskola, a megyei önkormányzat, valamint a megyei kereskedelmi és iparkamara.

Völner Pál (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a kormány határozatban jelölte ki a Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari övezetet és olyan beruházásokkal is támogatja a térség erősödését, mint például Esztergom összekötése az M1-es autópályával. A képviselő hozzátette, a fejlesztő társaság indulhat a hamarosan megjelenő GINOP pályázatokon és az alapítók közötti együttműködés segíthet megőrizni Komárom-Esztergom megye versenyelőnyét. Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP), Tatabánya polgármestere szólt arról, hogy a megyeszékhely a Modern városok programban a gazdaság fejlesztését jelölte meg legfőbb célként, melybe beletartozik a műszaki felsőoktatás létrehozása, a szakképzés fejlesztése és egy olyan automatizálási központot kialakítása Tatabányán, mely az autóipari beszállítók mellett más iparágakat is kiszolgálhat.

Szerencsés László, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke elmondta, Komárom-Esztergom megye 2016-ban az országos rangsorban második helyen állt az egy lakosra jutó beruházási értéket tekintve. A gazdasági teljesítmény felét az autóipar adta, a megye ötven legnagyobb árbevételű vállalatából 15 az autóiparban tevékenykedik, a lista élén az esztergomi Suzuki áll. “A szervezet a térség gazdaságfejlesztésének katalizátora kíván lenni, elősegíti új vállalatok letelepedését, valamint támogatja a megyei autóipari és beszállító cégek fejlesztési törekvéseit, illetve a térség kisvállalkozóit bekapcsolja a nagyvállalati termelési láncolatokba” – mondta a kamara elnöke. Hozzátette, hogy a szervezet céljai között szerepel a járműiparhoz és a mechatronikához kapcsolódó felsőoktatás és a duális képzés fejlesztése.

Romanek Etelka (Fidesz-KDNP), Esztergom polgármestere Komárom-Esztergom megye számára “jelentős gazdaságpolitikai tőké”-nek nevezte az együttműködést, és elmondta, hogy a partnerek szövetsége a felvidéki magyar közösség jelentős részét is erősíti.

Forrás: MTI

Tata önkormányzata 146 millió forinttal támogatja a város ipari parkját

A tatai önkormányzat bruttó 146 millió forinttal támogatja a város ipari parkját működtető és fejlesztő vállalkozást – közölte az MTI-vel a polgármester. Michl József (Fidesz-KDNP) elmondta, az összeget a Barina Kft. az ipari park úthálózatának bővítésére, egy elektromos távvezeték kiváltására, valamint az ipari park központi vízelvezetőjének új nyomvonalra helyezéshez használja fel.

Fekete Gyula, a parkot üzemeltető társaság ügyvezetője az MTI-nek elmondta, az ipari park területe 130 hektár, amely közvetlenül az M1-es autópálya tatai csomópontja mellett található. Az önkormányzati támogatással megvalósuló beruházások lényegesen növelik a park közművel ellátott területét. A tatai ipari park vállalatai 2017-ben már ezernél több ember számára biztosítanak munkát. A legjelentősebb társaság a gépjármű karosszériaelemeket készítő német Gedia, az acélcsöveket és autóalkatrészeket gyártó szlovák Tomm-Ferr, valamint az autórugókat és stabilizátorokat előállító japán NHK Spring. A szlovák és a japán vállalat üzemeinek további bővítését tervezi.

A kecskeméti Gallfood Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft. 2015 végén vásárolt négyhektáros területet. A telephelyen vágó és húsfeldolgozó üzemet valamint hűtőházat terveznek. Az ötmilliárd forintos beruházás megközelítőleg 350 embernek biztosít majd munkát. A korábban elvégzett és aláírt szerződéssel támogatott beruházásokkal a Barina Kft. folyamatosan képes előkészített telephelyet kínálni a beruházóknak néhány ezer négyzetmétertől a tízhektáros területig – ismertette Fekete Gyula.

Forrás: MTI