EU-s forrásból újulhatnak meg a legrégebbi iskolák Dorogon

Dorogon felújítják a település két legrégebbi iskoláját, a százévesnél idősebb intézmények energetikai korszerűsítésére európai uniós forrásból 284 millió forintot fordíthat az önkormányzat – tájékoztatta az intézmények vezetője az MTI-t. Sitku Pál elmondta: a két érintett iskolában hétszáz gyerek tanulhat majd jobb körülmények között. Mindkét épületet kívülről szigetelik, kicserélik a két világháború között készült nyílászárókat, a földszintet akadálymentesítik, és napelemes rendszert telepítenek a tetőkre.

A Petőfi Sándor iskolában 2018 őszére fejeződik be a felújítás, a Zrínyi Ilona iskolában egy évvel később. Mindkét intézmény a Dorogi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű és Sportiskolai Általános Iskola tagiskolája. Az összevont szervezethez tartozik az Eötvös József iskola is, a három intézményben csaknem 1300 gyermek tanul. Sitku Pál hozzátette, hogy az önkormányzat által koordinált beruházásokkal párhuzamosan a fenntartó folyamatosan újítja fel az elavult mosdókat, két iskolában pedig korszerűsítik a sportpályák burkolatát.

Forrás: MTI

 

Bányászati múzeum lesz Dorogon

A városközpontban lévő, műemléki védettségű Reimann-altáró bejáratánál megkezdődött a bányászati múzeum építése Dorogon, 250 millió forintos uniós támogatás felhasználásával – tájékoztatta az MTI-t a polgármester kedden. Tittmann János (független) elmondta, az altáró alagútszerű bejárata mellett felépülő kiállítótérben, kétszintes térben terepasztalok, valamint makettek és modellek segítségével interaktív környezetben jelenik meg Dorog és a szénmedence bányászatának története.

A látványtér Magyarországon egyedülálló módon több rétegben mutatja be a várost, a település alatt húzódó bányajáratokat és a vasútvonalakat, a település térszerkezetének változásait. A kiállítótér mellett információs központot is kialakítanak, amely a környékbeli települések turisztikai látnivalóira hívja fel a figyelmet. A létesítmény megnyitóját 2019 májusában tartják. A Dorogi-medencében 230 éves múltra tekint vissza a bányászat. A Reimann-altárót 1915-ben kezdték kialakítani, és 1918-ban hozták felszínre az első csille szenet föld alatti vasút segítségével. Az altáró vasútvonalát már 1921-ben villamosították, a vágat hetven évig üzemelt.

Legnagyobb kiterjedése idején hossza meghaladta a 36 kilométert, a Dorog, Csolnok, Annavölgy, Sárisáp és Tokod településekhez tartozó bányákat kötötte össze. A második világháború idején a föld alatti járatok több ezer ember számára szolgáltak óvóhelyül.

Forrás: MTI

 

Önfertőtlenítő és-tisztító felületű padlóburkolatot dolgoz ki a Graboplast és a Pannon Egyetem

Világszinten is innovatív, önfertőtlenítő és -tisztító, kopásálló és flexibilis felületű padlóburkolatot dolgoz ki közösen a győri Graboplast Zrt. és a veszprémi Pannon Egyetem, amire közel egymilliárd forint európai uniós támogatást nyertek– tájékoztatta a győri székhelyű padlógyártó vállalat az MTI-t.

Az új padló segítségével csökkenteni tudják a kórházi eredetű fertőzések számát. A közös munka tavaly szeptemberben kezdődött, az új terméket a terveket szerint alapvetően egészségügyi intézményekben, például kórházakban, orvosi rendelőkben, vagy szociális intézményekben használják majd.
Az új termék iránt jelentős exportpiaci igény várható a tájékoztatás szerint, mert egy általános higiéniai problémára nyújt hatékony megoldást úgy, hogy ezzel jelentősen csökkenti a megbetegedések számát, és ezáltal az egészségügyi kiadásokat. A négyéves időtartamú fejlesztési időszakban egy könnyen feldolgozható lakkot fejlesztenek ki, amely a padlóburkolaton megfelelő intenzitású fény hatására oxigén és légnedvesség jelenlétében, molekuláris szinten oxidálja és ártalmatlan komponensekre bontja a kórokozókat.

Ez a speciális lakkréteg a lágy, flexibilis PVC padlókárpitok felületét a kopásállóság növelése mellett hatékony önfertőtlenítő és öntisztító sajátságúvá teszi. A munka laboratóriumi szinten az egyetemen, míg gyakorlati formában a Graboplast tatabányai üzemében folyik.

A Graboplast az idén a győri üzemében szeretne sportpadló kapacitásbővítő beruházást végrehajtani, emellett az elmúlt hároméves intenzív beruházási időszakot követően, ebben az évben is több kisebb beruházás, projekt megvalósítását tervezik üzemeikben. A műpadlókat és parkettákat gyártó győri székhelyű Graboplast Zrt. 2016-ban 31 százalékkal növelte üzemi eredményét, amely 879 millió forintra emelkedett. A vállalat 18,1 milliárd forintos árbevétellel és 684 millió forint adózott eredménnyel zárta a 2016-os évet, amely 181 millió forinttal haladta meg az előző évi értéket. A közel 700 munkavállalót alkalmazó vállalat a lakossági padlók előállítása mellett saját fejlesztésű speciális padlóburkolatokat gyárt Győrben és Tatabányán, illetve parkettát készít Kecskeméten. Padlóit a világ száznál több országban használják, az árbevétel 90 százaléka exportból származik.

Forrás: MTI

Tatabánya 5,641 milliárd forintot kap közösségi közlekedésre

A tatabányai önkormányzat 5,641 milliárd forintot kap a közösségi közlekedés színvonalának és hatékonyságának javítására – derül ki a Magyar Közlönyben hétfőn megjelent kormányhatározatból.

A kormány egyetért a helyi autóbusz-hálózat átalakításával, a zéró emissziós- és környezetbarát autóbuszok beszerzésével, autóbuszsávok kialakításával, a forgalomirányítás átszervezésével és az utastájékoztató rendszer kialakításával. A Modern Városok Program Bizottság jóváhagyó döntése esetén az ennek megvalósításához 2017-ben szükséges legfeljebb 5,641 milliárd forintot a Miniszterelnökség fejezetben a Modern Városok Program jogcímcsoporton rendelkezésre álló előirányzatból biztosítják Tatabánya önkormányzata számára.

Forrás: MTI