17 éve tagja Magyarország az Európai Unió Közösségének
Magyarország 17 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást 2003. április 12-én népszavazás előzte, mely alapján Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását a választásra jogosultak 45,62 részvételi arányával volt eredményes, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta hazánk EU-ba történő belépését.
2004. május 1. napján csatlakozott még az EU-hoz Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia is.
„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki”, vallja a műszaki-technológiai szakmákat népszerűsítő pályaorientációs napról Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a program fővédnöke.
Szerte a világban jellemző, de hazánkban különösen alacsony a nők aránya a műszaki, természettudományos és informatikai területeken: az itt dolgozóknak legfeljebb 18-24%-a nő, vezető pozícióban pedig szinte egyáltalán nem találunk nőt. Számos tanulmány egybehangzó eredménye erősíti meg, hogy a tudományos kutatási területeken – beleértve a humán tudományokat is – komoly hátrányokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük a nőknek a szakmai előrejutás és érvényesülés tekintetében férfi kollégáikhoz képest, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ezzel is összefügg az a jelentős bérszakadék, ami a férfiak és a nők keresete között van, a KSH adatai szerint a férfiak bruttó jövedelme 2019-ben 20%-kal magasabb volt a nőkénél (ennek mérséklésére indította el az Amnesty Magyarország idén márciusban az Egy Lépéssel Közelebb c. kampányát). Mindezen jelenségek oka sok összetevős, különböző társadalmi, szociálpszichológiai és gazdasági-törvényi összefüggésekben kereshető. Ezek hátterében erőteljesen hatnak a nemi sztereotípiák, melyek másfajta elvárásokat támasztanak a lányokkal szemben mind a személyiségjegyeket és készségeket, mind a szerepmegfeleléseket illetően, mint amilyeneket hagyományosan a műszaki-tudományos pályákhoz társítunk. A fiatal lányok már az iskolában is kevésbé merik próbára tenni magukat a „fiús” tárgyakban, még ha meg is van bennük az érdeklődés és az adottság, kevesebb bátorítást kapnak környezetüktől ezen a területen, és nehezebb érvényesülniük ezeken az órákon. Pedig a lányoknak is van helye a műszaki-informatikai és természettudományokban, és szükség is van rájuk. Mi sem jobb példa erre, mint dr. Karikó Katalin életútja, aki a Pfizer koronavírus-vakcina egyik vezető fejlesztője: életútja nemcsak arra példa, hogy de bizony mennyire hogy van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy milyen rögös út vezet ma számukra a sikerekhez.
A Nők a Tudományban Egyesület célja, hogy változtasson ezeken a tendenciákon, és megmutassa a szakmának: érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatásfejlesztés és innováció területén. A női kutatók láthatóságát és szakmai elismerését szolgálja az általuk alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj, amit évről évre olyan fiatal kutatónőknek ítélnek oda, akik aktív részesei a tudományos életnek, és kiemelkedő eredményeket érnek el a szakterületükön. Fontos feltétel az is, hogy a díjazottak magukénak érezzék a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítését a fiatal lányok körében, példaképként segítsék az utánuk következő generációt.
Lányok Napja a Coca-Colánál
Ezen missziójuknak fontos eszköze a Lányok Napja rendezvény, melyet idén április 22-én 10. alkalommal szerveznek meg. Hagyományosan ezen a pályaorientációs napon általános- és középiskolás lányok testközelből nyerhetnek bepillantást a “fiúsnak” gondolt és ezért a lányok elől sokszor elzárt, úgynevezett STEM területekhez kapcsolódó szakmák mindennapjaiba. Ez az angol mozaikszó a science (természettudományok), a technology (technológia), az engineering (műszaki-mérnöki tudományok) és a mathematics (matematika) tudományterületeit foglalja magába, beleértve az informatikát is. A program célja, hogy az addig átláthatatlan labirintusok átjárhatóvá váljanak: a résztvevők interaktív programokon gyakorló mérnököktől, kutatóktól első kézből kapnak információkat a szakmák valódi kihívásairól és a lányok elhelyezkedési lehetőségeiről. A pandémia miatt ezen a napon most egy izgalmas digitális eseményre kerül sor kerekasztalbeszélgetések formájában inspiráló előadókkal, véleményvezérekkel, lebilincselő előadásokkal. A személyes látogatásokat egy őszi időpontban fogják megrendezni, melyek során menő irodákat, gyárakat, kutatólaborokat, egyetemeket látogathatnak meg az előzetesen regisztráló fiatalok, és izgalmas eszközöket, applikációkat próbálhatnak ki többek közt a robotika, a mobil applikációk, a környezetbarát energiaforrások és még számtalan egyéb területen. Beleshetnek a trendi irodák kulisszatitkaiba, és testközelből tapasztalhatják meg, mennyi lehetőséget nyithat meg előttük a természettudományos tárgyak. Női kutatók, mérnökök és informatikusok mesélnek a munkájukról és saját szakmai életútjukról, a nők lehetőségeiről a szakmájukban.
Lányok Napja az Accenture Magyarországnál
A Lányok Napja az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja. Az elmúlt években 250 iskolából több mint 12 500 fiatal lány szerzett inspirációt jövőbeli elhelyezkedéséhez a legjobb technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek programjain. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be programjaikon. Az ajtó természetesen a fiúk és a tanárok, szülők előtt is nyitva áll.
„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki”, vallja a műszaki-technológiai szakmákat népszerűsítő pályaorientációs napról Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a program fővédnöke.
Szerte a világban jellemző, de hazánkban különösen alacsony a nők aránya a műszaki, természettudományos és informatikai területeken: az itt dolgozóknak legfeljebb 18-24%-a nő, vezető pozícióban pedig szinte egyáltalán nem találunk nőt. Számos tanulmány egybehangzó eredménye erősíti meg, hogy a tudományos kutatási területeken – beleértve a humán tudományokat is – komoly hátrányokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük a nőknek a szakmai előrejutás és érvényesülés tekintetében férfi kollégáikhoz képest, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ezzel is összefügg az a jelentős bérszakadék, ami a férfiak és a nők keresete között van, a KSH adatai szerint a férfiak bruttó jövedelme 2019-ben 20%-kal magasabb volt a nőkénél (ennek mérséklésére indította el az Amnesty Magyarország idén márciusban az Egy Lépéssel Közelebb c. kampányát). Mindezen jelenségek oka sok összetevős, különböző társadalmi, szociálpszichológiai és gazdasági-törvényi összefüggésekben kereshető. Ezek hátterében erőteljesen hatnak a nemi sztereotípiák, melyek másfajta elvárásokat támasztanak a lányokkal szemben mind a személyiségjegyeket és készségeket, mind a szerepmegfeleléseket illetően, mint amilyeneket hagyományosan a műszaki-tudományos pályákhoz társítunk. A fiatal lányok már az iskolában is kevésbé merik próbára tenni magukat a „fiús” tárgyakban, még ha meg is van bennük az érdeklődés és az adottság, kevesebb bátorítást kapnak környezetüktől ezen a területen, és nehezebb érvényesülniük ezeken az órákon. Pedig a lányoknak is van helye a műszaki-informatikai és természettudományokban, és szükség is van rájuk. Mi sem jobb példa erre, mint dr. Karikó Katalin életútja, aki a Pfizer koronavírus-vakcina egyik vezető fejlesztője: életútja nemcsak arra példa, hogy de bizony mennyire hogy van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy milyen rögös út vezet ma számukra a sikerekhez.
A Nők a Tudományban Egyesület célja, hogy változtasson ezeken a tendenciákon, és megmutassa a szakmának: érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatásfejlesztés és innováció területén. A női kutatók láthatóságát és szakmai elismerését szolgálja az általuk alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj, amit évről évre olyan fiatal kutatónőknek ítélnek oda, akik aktív részesei a tudományos életnek, és kiemelkedő eredményeket érnek el a szakterületükön. Fontos feltétel az is, hogy a díjazottak magukénak érezzék a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítését a fiatal lányok körében, példaképként segítsék az utánuk következő generációt.
Lányok Napja a Coca-Colánál
Ezen missziójuknak fontos eszköze a Lányok Napja rendezvény, melyet idén április 22-én 10. alkalommal szerveznek meg. Hagyományosan ezen a pályaorientációs napon általános- és középiskolás lányok testközelből nyerhetnek bepillantást a “fiúsnak” gondolt és ezért a lányok elől sokszor elzárt, úgynevezett STEM területekhez kapcsolódó szakmák mindennapjaiba. Ez az angol mozaikszó a science (természettudományok), a technology (technológia), az engineering (műszaki-mérnöki tudományok) és a mathematics (matematika) tudományterületeit foglalja magába, beleértve az informatikát is. A program célja, hogy az addig átláthatatlan labirintusok átjárhatóvá váljanak: a résztvevők interaktív programokon gyakorló mérnököktől, kutatóktól első kézből kapnak információkat a szakmák valódi kihívásairól és a lányok elhelyezkedési lehetőségeiről. A pandémia miatt ezen a napon most egy izgalmas digitális eseményre kerül sor kerekasztalbeszélgetések formájában inspiráló előadókkal, véleményvezérekkel, lebilincselő előadásokkal. A személyes látogatásokat egy őszi időpontban fogják megrendezni, melyek során menő irodákat, gyárakat, kutatólaborokat, egyetemeket látogathatnak meg az előzetesen regisztráló fiatalok, és izgalmas eszközöket, applikációkat próbálhatnak ki többek közt a robotika, a mobil applikációk, a környezetbarát energiaforrások és még számtalan egyéb területen. Beleshetnek a trendi irodák kulisszatitkaiba, és testközelből tapasztalhatják meg, mennyi lehetőséget nyithat meg előttük a természettudományos tárgyak. Női kutatók, mérnökök és informatikusok mesélnek a munkájukról és saját szakmai életútjukról, a nők lehetőségeiről a szakmájukban.
Lányok Napja az Accenture Magyarországnál
A Lányok Napja az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja. Az elmúlt években 250 iskolából több mint 12 500 fiatal lány szerzett inspirációt jövőbeli elhelyezkedéséhez a legjobb technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek programjain. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be programjaikon. Az ajtó természetesen a fiúk és a tanárok, szülők előtt is nyitva áll.
A komáromi önkormányzat több pályázaton másfél milliárd forintot meghaladó forrást nyert el városfejlesztési célokra, a beruházások megvalósulása arculatváltást jelent a település számára – ismertették sajtótájékoztatón kedden.
Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője kiemelte, hogy a fejlesztések jelentős része – mintegy 400 millió forint – a Jókai ligetben és a mellette lévő gimnáziumban valósul meg. Az iskolában teljes körű energetikai korszerűsítést végeznek el 2020 végéig, a Jókai ligetet rendezvénytérré alakítják, valamint felújítják a környék utcáit és parkolóit. Molnár Attila (Fidesz-KDNP) polgármester hozzátette: az “Esély Otthon” program keretében az önkormányzat 197 millió forintot fordíthat húsz bérlakás felújítására.
Egy Duna menti településeket tömörítő konzorcium tagjaként Komárom 460 millió forintot nyert humán szolgáltatások fejlesztésére. Ez lehetővé teszi a közösségi ház felújítását, valamint a humán közszolgáltatások és a civil szervezetek eszközparkjának bővítését.
Az önkormányzat egy másik pályázat nyerteseként 400 millió forintot fordíthat kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztésére és helyi közösségszervezésre – ismertette a polgármester.
Tatabánya önkormányzata uniós forrásokból 1,7 milliárd forintot nyert el a Fő tér és környéke átépítésére. A beruházásba magánbefektetőt is bevonnak, aki üzletházat és szolgáltatóközpontot épít a téren – mondta el a város polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint az önkormányzat a pályázat forrásaiból mélygarázst hoz létre, továbbá egy közösségi teret alakít ki. A polgármester hozzátette, az üzletház építésére projektcéget hozott létre a városüzemeltetést végző, önkormányzati tulajdonú T-SZOL Zrt. és a TBP Ingatlanhasznosító Zrt., a Talentis csoport tagja. A T-SZOL Zrt. a terület biztosításával szállt be a cégbe, annak ötvenszázalékos tulajdonrészét birtokolja. A közös cég két épületet emel a téren. A kisebb, 300 négyzetméteres létesítményben kapnak helyet a városban működő közműcégek ügyfélszolgálati irodái, valamint egy bankfiók. A nagyobb épületben kereskedelmi és vendéglátóipari helyiségek bérelhetők, emellett egy nagyobb élelmiszerboltot létesítenének. A tervek szerint a beruházás még 2017-ben megkezdődik – ismertette a polgármester.
Zsohár Melinda, a TBP Ingatlanhasznosító Zrt. sajtóreferense elmondta, társaságuk több hónapos kiválasztási folyamat eredményeként csatlakozott a projekthez. A társaság az elmúlt években számos, kétmilliárd forint feletti beruházás lebonyolításában vett részt, például Herceghalmon irodaházat és szállodát építettek.
Finom támogatás – ezzel a szlogennel saját márkás szaloncukrot dob a piacra a Magyar Vöröskereszt. Minden eladott 350 grammos doboz után 300 forintot kap a Magyar Vöröskereszt. A vöröskeresztes szaloncukrokat december hetedikétől a készlet erejéig kizárólag a Tesco Magyarország hipermarketekben lehet megvásárolni.
A forrásbővítés új formájával jelentkezett tavasszal a Magyar Vöröskereszt, amely a hazai karitatív szervezetek közül elsőként vágott bele kereskedelmi tevékenységbe, sajátmárkás termékek forgalmazásával. A vállalkozást azzal a céllal hívták életre, hogy az adományok mellett kalkulálható és szabadon felhasználható anyagi erőforráshoz jussanak, melyet a kevésbé támogatott tevékenységeikre fordíthatnak. Emellett az emberek figyelmét is szeretnék ráirányítani az adományozás új formájára, arra hogy a termékek közötti tudatos választásukkal segíthetik a legnagyobb hazai humanitárius szervezet munkáját.
Az új kereskedelmi modell felállításával népszerű és keresett termékek árusításába kezdett a Magyar Vöröskereszt. Tavasszal zseb- és fejlámpákat dobtak piacra gyártó, forgalmazó és kereskedelmi partnerekkel üzleti alapon együttműködve. A lámpákat a Media Marktban lehet megvásárolni az év végéig, hamarosan pedig országszerte közel 100 hazai villamossági és műszaki kiskereskedelmi üzlet is árusítani fogja azokat. A lámpák a harmadik hónaptól kezdve nyereséget termeltek, az eddig eladott 800 termék után többszázezer forinttal bővült a Magyar Vöröskereszt szabadon felhasználható anyagi erőforrása, amelyet a katasztrófavédelmi tevékenységük fejlesztésére fognak fordítani, amelyhez egyébként maguk a termékek is köthetőek.
A „látható támogatás” szlogennel és a Magyar Vöröskereszt logójával márkázott elemlámpák után az ünnepi szezonra tekintettel, szaloncukorral bővül a sajátmárkás termékek köre. A szlogen ezúttal „finom támogatásra” módosul. A szaloncukrok zselés ízűek lesznek, különlegességük, hogy a Szerencsi Bonbon Kft. egyedi receptúrája szerint készülnek majd málnás, narancsos és citromos ízben, 70% kakaótartalmú étcsokoládéval bevonva. Minden eladott 350 grammos doboz után 300 forintot kap a Magyar Vöröskereszt. Az egyedi, még gyümölcsösebb ízű szaloncukrok klasszikus piros csomagolást kapnak, ami az ünnephez és a karitatív szervezet színvilágához egyaránt illeszkedik. A vöröskeresztes szaloncukrokat december hetedikétől a készlet erejéig kizárólag a Tesco hipermarketekben lehet megvásárolni.
Magyarország 17 évvel ezelőtt, 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást 2003. április 12-én népszavazás előzte, mely alapján Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását a választásra jogosultak 45,62 részvételi arányával volt eredményes, és az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76%-a támogatta hazánk EU-ba történő belépését.
