460 millió fejlesztés Tatabányának

A kórházkonszolidáció részeként a tatabányai Szent Borbála Kórházban 460 millió forintos beruházás keretében fejlesztik a laboratóriumot, a sterilizálót, valamint az aneszteziológiai és az intenzív osztályt is – közölte az intézmény főigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Lőke János elmondta, a fejlesztések egy része lehetővé teszi, hogy a kórház növelje kapacitásait, szolgáltatóként jelentkezzen a megye más egészségügyi intézményeinél, valamint gyorsítsa a vizsgálatokat és kiküszöbölje a párhuzamosan elvégzett labormunkát. A teljes körű teleradiológiai és a központi laboratóriumi ellátás kiépítésével a megye egészségügyi szolgáltatói online küldhetnek vizsgálatkérést és fogadhatnak leleteket. A betegek vizsgálati eredményei láthatóvá válnak az együttműködésben részt vevők számára, ez tehermentesíti a szolgáltatót és kevesebb felesleges beavatkozást jelent a pácienseknek – ismertette a főigazgató.

Hozzátette, a sterilizáló fejlesztésével a kórház elvégezheti a megyében működő rendelők és a fekvőbeteg-ellátást nyújtó kórházak sterilanyag-ellátását és műszereinek fertőtlenítését. A berendezések üzembe állítása után a sterilizáló tevékenység bővítését tervezik. A Szent Borbála Kórház látja el M1-es autópályán történő balesetek sérültjeinek jelentős részét. Az ellátás hatékonyságának javítására három aneszteziológiai munkaállomást, őrzőmonitort és lélegeztetőgépet állítanak üzembe, ezzel 15 százalékkal nő a műtő kihasználtsága és három ággyal bővül az intenzív terápiához való hozzáférés lehetősége.

A fejlesztések során kicserélik az intézmény elavult konyhatechnológiai berendezéseit és hűtőkamráit, ezzel négymillió forint megtakarítást érnek el. A konyha jelenleg naponta 1200 adag ételt készít, az új berendezésekkel ez 1500-ra növelhető. A szabad kapacitást a kórház a város közétkeztetésében kívánja értékesíteni. A Szent Borbála Kórház látja el Tatabánya, Oroszlány, Tata, Kisbér, Komárom és környékük mintegy 280 ezer lakosát. Az intézmény fekvőbeteg-ellátó osztályain évente 35 ezer embert gondoznak, a járóbeteg-ellátást 550 ezren veszik igénybe. A 781 ágyas intézményben 160 orvos és 754 egészségügyi szakdolgozó gyógyít.

Forrás: MTI

Véradásra hív a Vöröskereszt

Adj vért és ments meg három életet
Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI

Szolgáltatóközpont épül Tatabányán

Tatabánya önkormányzata uniós forrásokból 1,7 milliárd forintot nyert el a Fő tér és környéke átépítésére. A beruházásba magánbefektetőt is bevonnak, aki üzletházat és szolgáltatóközpontot épít a téren – mondta el a város polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Schmidt Csaba (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint az önkormányzat a pályázat forrásaiból mélygarázst hoz létre, továbbá egy közösségi teret alakít ki. A polgármester hozzátette, az üzletház építésére projektcéget hozott létre a városüzemeltetést végző, önkormányzati tulajdonú T-SZOL Zrt. és a TBP Ingatlanhasznosító Zrt., a Talentis csoport tagja. A T-SZOL Zrt. a terület biztosításával szállt be a cégbe, annak ötvenszázalékos tulajdonrészét birtokolja. A közös cég két épületet emel a téren. A kisebb, 300 négyzetméteres létesítményben kapnak helyet a városban működő közműcégek ügyfélszolgálati irodái, valamint egy bankfiók. A nagyobb épületben kereskedelmi és vendéglátóipari helyiségek bérelhetők, emellett egy nagyobb élelmiszerboltot létesítenének. A tervek szerint a beruházás még 2017-ben megkezdődik – ismertette a polgármester.

Zsohár Melinda, a TBP Ingatlanhasznosító Zrt. sajtóreferense elmondta, társaságuk több hónapos kiválasztási folyamat eredményeként csatlakozott a projekthez. A társaság az elmúlt években számos, kétmilliárd forint feletti beruházás lebonyolításában vett részt, például Herceghalmon irodaházat és szállodát építettek.

Forrás: MTI

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI

Esztergomban és Tatabányán is egészségtelen a levegő minősége

Budapesten, Miskolcon, Sajószentpéteren és Nyíregyházán elrendelték hétfőn a szmogriadó tájékoztatási fokozatát a levegő romló minősége miatt.

Budapesten hétfő hajnalban rendelte el Tarlós István főpolgármester a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, mert a szálló por légszennyezettségi szintje a budapesti mérőállomásokon két egymást követő napon meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket. Miskolcon, Sajószentpéteren és Nyíregyházán hétfő délelőtt lépett életbe a füstködriadó tájékoztatási fokozata, mivel tovább romlott a levegő minősége és a szálló por koncentrációja átlépte a tájékoztatási küszöbértéket.

Az érintett városok polgármesterei egyebek mellett arra kérik a lakosságot, hogy lehetőleg ne használjanak személygépkocsikat, főleg dízelüzeműeket, utazzanak tömegközlekedési járművekkel, ne égessenek hulladékot, és ha lehetséges, mérsékeljék a szén-, fa- és olajtüzelésű fűtőberendezések használatát. A levegő szennyezettsége a késő délutáni, esti, éjjeli órákban a legmagasabb, ekkor kerüljék a szabadban tartózkodást, valamint a szellőztetést. Délelőtt és a kora délutáni órákban a levegő szennyezettsége alacsonyabb. A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének elérését, illetve meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny csoportjaira: gyermekek, időskorúak, krónikus betegek.

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát. Az OKK környezet-egészségügyi igazgatóságának térképén hétfőn a szálló por magas koncentrációja miatt Budapestet, Százhalombattát, Tökölt, Szegedet, Miskolcot és Sajószentpétert jelölték a veszélyes levegő minőséget jelző piros színnel.

Tájékoztatásuk szerint 12 településen – Mosonmagyaróváron, Győrben, Tatabányán, Székesfehérváron, Esztergomban, Vácon, Egerben, Szolnokon, Debrecenben, Kazincbarcikán, Hernádszurdokon, és Oszláron – az egészségtelen a levegő minősége. Emellett országszerte több települést a kifogásolt levegőminőséget jelző zöld színnel jelölték.

Forrás: MTI